Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)
VII Az üzemi bizottságok részvétele a hároméves terv megvalósításában és az üzemek államosításában (1947. augusztus—1948. március)
vei ezelőtt is sok olyan úr volt gazdasági életünkben, mint régen. Ma, amikor a magyar ipar nagy százalékban államosítva van, a termelésnek kb. 80%-a a dolgozók kezébe került, nincsenek már olyan emberek az üzemekben, akik az értéktöbbletet egyedül élvezik, egyedül költik el. A munkásigazgatók a dolgozók közül kerültek a vállalatok élére. Ezeket a dolgozókat a munkásság akármikor visszahívhatja megbízatásukból, ha kötelességüket nem teljesítik. Vigyázniuk kell azonban az öntudatos dolgozóknak arra, hogy a saját lábuk alól ne húzzák ki a talajt. A saját üzemünk felett magunknak kell uralkodnunk. Ne üljünk fel a reakció propagandájának. A dolgozó tömegek, élükön a kommunistákkal, nemcsak beszéltek, hanem dolgoztak és cselekedtek is, és ennek a következménye lett az államosítás. NincS megállás, a munkát tovább kell folytatni, termelni kell, mert csak így biztosíthatjuk magunknak hónapról hónapra a jobb megélhetést. A dolgozó ember eleget nélkülözött az elmúlt időben, a Felszabadulás sem hozott jólétet, sőt bizonyos mértékben még. nehezebb volt az élet. Ezt azonban nem a demokráciának, hanem az elmúlt évszázadnak köszönhetjük. Az államosítás pillanata munkánknak csak egyik állomása, nem állhatunk meg munkánkban, a harcot nekünk továbbra is vinnünk kell. Most, amikor a munkásosztály árulói kikerültek a vezetésből, és helyüket olyan emberek töltik be, akik csak a nép javát akarják, helyes úton halad a munkásság harca. Az államosítás megtörténte, a magyar ipar nagy részének birtokbavétele a dolgozók kezében döntő tényező, ennek a fejlődésnek meg kell gyorsulnia. Kiss Károly elvtársunk, a központi ellenőrző bizottság elnöke mondotta ez előtt egy héttel, hogy az elért eredményeken kívül a legfontosabb ügyek az elintézetlen gazdasági kérdések. „Mit ér a demokrácia gazdasági alap nélkül?!" — Nekünk a gazdasági kérdésekhez fokozottabban kell hozzányúlnunk. És ez ma bekövetkezett. Most már világosan látja minden dolgozó, hogy a megkezdett út és munka folytatása a demokrácia kiépítését, az általános jólétet jellemzi. Az életszínvonal továbbra is állandóan emelkedni fog. És az életszínvonal emelkedése most már csak tőlünk, a dolgozóktól fog függeni. A termelés értékét és mennyiségét maga a munkás fogja megszabni és meghatározni. Az életszínvonal emelését csak a többtermelés fogja eredményezni. A többtermelésnek értéke tisztán a munkások kezében lesz, ha mi többet fogunk termelni, előállítani, a megélhetésünk javulni fog, ós csak így fogjuk elérni a népi demokrácián keresztül a minden dolgozót egyformán megbecsülő és minden dolgozónak egyformán jogot juttató szocializmust! — fejezte be beszédét Such János elvtárs.
