Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

VII Az üzemi bizottságok részvétele a hároméves terv megvalósításában és az üzemek államosításában (1947. augusztus—1948. március)

Sajnos ma a munkateljesítmény még lényegesen alatta van a háború előttinek. Elsősorban ezt kell visszaállítani. A módja ennek egyszerű, tekintsük a munkaidőt komoly értéknek, minthogy az is, és ne fordítsuk azt másra, mint munkánk elvégzésére, és ne tűrjük, hogy munkástársaink a munkaidő alatt mással foglalkozzanak, mint munkájukkal. Minden egyébre, politizálásra, pártügyekre és egyéb megbeszélésekre találunk elég időt a munkaidőn kívül is. Ha ezt az elvet szigorúan betartjuk, úgy a régi munkateljesítményt rövidesen el fogjuk érni. Második feladat a régi munkateljesítmény fokozása. E kérdésnél már minden dolgozónak, éspedig úgy a fizikai, mint az értelmiségi dolgozóknak munkájuk közben, esetleg ezen kívül is, foglalkozni kell azzal, hogy a kérdéses munkát milyen módon lehetne gyorsabban vagy gazdaságosabban elkészíteni. Nem lehet általános szabályt alkalmazni, ez esetről esetre változik. Néhol a szerszámok helyesebb megválasztásával, másutt a munkagépek sebességének növelésével, vagy más megmunkálási módszer alkalmazásával érhetjük el, hogy ugyanazon tárgyat ugyanolyan jól, de gyorsabban, gazdaságosabban készíthetjük el. Ez a cél, melyet mindenkinek szem előtt kell tartani, ki komolyan veszi a hároméves tervet és ennek áldásos következményeit. E két kérdés szigorú végrehajtásán áll vagy dől meg a hároméves terv, de ez biztosítja csak a gyár minden dolgozójának és családjának úgy a jelen, mint a jövőbeni megélhetését, jólétét. Nagyon fontos, hogy minden egyes dolgozó tudja ezt, a legszigorúbban betartsa, és állandóan őrködjön, hogy mások is betartsák. Egyoldalas, géppel írt, eredeti tisztázat. — Főt?. L RoessemannHarmatta Gépgyár üb ir. sz. n.