Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

Á tőkések szabotázsakciói. Gazdasági nehézségek Az 1945 nyarán meggyorsuló fejlődést az őszi események kedvezőtlenül befolyásolták. A tőke 1945 nyarára rendezte sorait, és elérkezettnek látta az időt arra, hogy gazdasági és politikai elképzeléseit megvalósítsa. A társadalom forradalmi átalakítása ellen a gazdasági élet területén indított támadást. Míg a munkásosztály: az ipari munkások és a bányászok teljes odaadással, vállalva az éhezést ós a lemondást, az ország újjáépítésén fáradoztak, addig a tőkések természetesen saját osztályérdekeiket követték. A burzsoázia tőkéjének egy részét elsősorban nem a gyárak helyreállítására, új termékek előállítására fordította, hanem a fekete piacon gyümölcsöztette, a nagyobb hasznot ígérő spekulációba fektette. Ezt még a GYOSZ vezetősége is elismerte. Az újjáépítési miniszterhez, 1945. szeptember 15-én írott levelében ez olvasható: „ ... azok a tőkék, amelyek minden pusztulás ellenére, magántulajdonban, elszórtan fellelhetők még, azért maradnak meg az esetleg nagyobb hasznot ígérő — bár egyre bizonytalanabb és egyre több kockázattal járó — napi üzletek mellett, mert a komolyabb befektetésekben való részesedéstől visszariasztja ő*ket..." a magántulajdon esetleges „elkobzása"-.

124 A tőkések a valutaforgalom szabaddá tétele után a vállalatokból kivonták a mobiltőke egy részét, valutába fektették, és nyugatra csempészték.

125 A burzsoázia nemcsak az elrejtett tőkét, hanem az államtól kapott iparindítási hitelek és a jóvátételi előlegek egy részét is spekulációs célokra használta fel, a termelés fejlesztése helyett. A normálkamatláb többszörösének ellenében a bankoknak kölcsön adta. A budapesti bankok betétállománya például 1945. november 17-e és 24-e között közel 50%-kal, 20 134 millió pengőről 29 458 millió pengőre emelkedett.

126 A termékek jelentős része, a szabályos kereskedelmi utat megkerülve, a fekete kereskedelem útján került forgalomba (vagy a csempészekhez). Ugyanakkor, anyaghiányra hivatkozva, a tőkések egyre gyakrabban utasították vissza az újjáépítést szolgáló állami megrendeléseket.

127 A töke szabotáló tevékenysége különösen szembetűnően jelentkezett a bányászat területén. A bányatőkések nem foglalkoztak a bányák műszaki helyreállításával és fejlesztésével. A borsodi bányákban például a szén kitermelése rendkívül nehéz viszonyok között, korszerűtlen műszaki és szellőzőberendezések igénybevételével 125 OL UM 1945—35555. 135 PI Arch. 2/9—23. m UO. 127 OL Bén Antal IpM ir. sz. ti. fii