Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

V Az üzemi bizottságok a stabilizáció védelmében (1946. augusztus— december)

kének állandó részvétele csak azt a célt kívánja szolgálni, hogy a nagyobb számú munkavállaló szociális érdekvédelme az ügyvezetés minden mozzanatában biztosittassék. De kétségtelenül e rendelkezés nem jelenti a R. 9. §-ában megállapított hatáskörnek olyan kiter­jesztését, amely az ügyvitelben való közvetlen részvételt jelentené. Az üzemi bizottságok hatáskörének esetleges módosulása kapcsán az az alapvető jelentőségű kérdés lép előtérbe, vajon az üzemi bi­zottságnak megadassék-e a vállalat üzletvezetésébe való beleszólási, határozathozatalában való közvetlen részvételi jogosultsága, vagy ha ezen túlmenőleg számára még az a lehetőség is biztosíttassék, hogy tiltakozásával a határozat joghatályosságát, létrejöttét és végrehajtá­sát megakadályozhassa. Amennyire a magunk részéről is a gazdasági demokrácia szellemé­ben azon az állásponton vagyunk, hogy az üzemi bizottság részére a szociális érdekvédelem terén megfelelő hatáskör biztosíttassék, s hogy a vállalat ügyeiben való tájékozottság következtében észrevé­telezési lehietőséggel is bírjon, annyira elképzelhetetlennek tartjuk a vállalat ügyvezetése szempontjából azt, hogy a vállalat vezetése és irányítása tekintetében egy kettősség álljon elő: az érvényben levő jogszabályok által a vállalat nevében intézkedésre jogosult és azért egyben felelős szervek vezető irányítása — s emellett a válla­lat ügyvitelóért felelősséggel egyáltalában nem tartozó üzemi bizott­ság ezzel párhuzamosan futó hatásköre. Mindenki egyetért abban, hogy az újjáépítés legelsőrendű előfeltétele a termelés fokozása. Ez határozott, egységes irányítást igényel a vállalatok mindén körében. Ott, ahol fontos közérdekű szempontok ezt indokolttá és szükségessé teszik, sor kerül a vállalatok kisebb-nagyobb mérvű állami ellen­őrzésére, mely rendszer életrehívása éppen a közérdekű szempontok fokozott érvényesítését célozza. Közismert tény, hogy a kormány fe­lelős tényezői már bejelentették éppen a magyar hitelszervezet te­kintetében a pénzintézetek fokozott állami ellenőrzését, az erről szóló jogszabály tudomásunk szerint előkészítés alatt áll. De már az ez idő szerint fennálló jogszabályok rendelkezéseinél fogva is, a pénzinté­zeteknél egy erre minden tekintetben hivatott szerv, a Pénzintézeti Központ fejt ki rendszeres ellenőrző tevékenységet. Ily köriilmények között éppen a pénzintézetökre vonatkozólag még fokozott mérték­ben visszásságot kellene látnunk abban, hogy a kereskedelmi tör­vény rendelkezései alapján működő igazgatóság az állandó és rend­szeres Pénzintézeti Központ ellenőrzése a legközelebbi jövőben élet­belépő, nyilvánvalóan intenzív jellegű állami ellenőrzés mellett — amelyek mellett természetesen nem hagyhatjuk szó nélkül a Magyar Nemzeti Banknak fontos közhiteli érdekből kifejtett irányító, enge-

Next

/
Oldalképek
Tartalom