Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

V Az üzemi bizottságok a stabilizáció védelmében (1946. augusztus— december)

már át lett adva. A leltárból megállapítható, hogy további kötelezettségünknek teljesítése biztosítottnak látszik a rendelkezésünkre álló gyümölcspulp és velők mennyisége folytán. Ugyancsak megnyugtató az előbbi szempontból a gyártáshoz szükséges cukor és szén szállításának zavartalansága. A belföldi piacon megkezdődött az általunk gyártott két legfontosabb népélelmezési cikknek, a szilvaíznek és a savanyúkáposztának forgalombahozatala, örvendetes jelenség, hogy gyárunk az igazságos szétosztás érdekében és ugyanakkor megállapításunk szerint az elkövetkezendő normális viszonyok [jeleként] az Altalános Fogyasztási Szövetkezet részére közel 5 vagon savanyított káposztát biztosított. Áttérve továbbá a belföldi piacra készült konzerv gyártmányainak ismertetésére, sajnálattal állapítja meg, hogy doboz, illetőleg fehérbádog hiánya miatt nem tudtunk közel sem oly eredményeket elérni ebben a szektorban, mint ami vállalatunk kapacitása folytán, az adott viszonyokra való tekintettel is, várható lett volna. Az október 31-én felvett konzervgyári leltár felolvasása után befejezésül megemlíti Kekesz üb-tag, hogy az orosz— magyar kereskedelmi szerződés keretében általunk már leszállított áruk után ezidáig csak előleget kaptunk oly értékben, melyek a végleges elszámolásig hozzávetőlegesen 40%-ban fedezik a szállított áru értékét. Ezután Tandi elnök rátér a szeszesital-forgalom ismertetésére, itt sajnálattal közli, október hónap elején megtörtént a liberálás, vagyis a kiszállítható és eladható szeszes ital quotális korlátozása. Az elmúlt hó végén ezen pénzügyminiszteri rendelkezést bizonyos formában enyhítették, viszont jelen pillanatban az a körülmény korláto[zza] üzemünk továbbfejlődését, hogy a Pénzűgyminisztérium által a részünkre pálinka- és likőrgyártás céljára kiutalt finomszesz mennyisége oly kis mérvű, hogy megállapítása szerint folyó havi liberálásnak gyakorlati jelentősége a legminimálisabbra szorítkozik. Vállalatunk ezen üzletágában csak akkor várható fejlődés, ha Nagykőrösön a Pénzügymimsztérium, illetőleg a magyar külkereskedelem részére történő borpárlat-főzés megindul, illetőleg ennek leszámolása megtörténik; ugyanis ezen bérfőzésre a megrendelő intézménytől természetben kapjuk ki az ellenszolgáltatást. A szeszesital-termelést az előbb említetteken felül, ugyancsak nagymértékben fel fogják lendíteni a cukorszezon befejezése után szeszgyártás céljára kiutalt melaszmennyiségék. A jelentés, illetőleg a beszámoló után Kovács György szól elsőnek hozzá. Javasolja az üzemi bizottságnak, hogy a konzervgyár orosz— magyar kereskedelmi szerződés keretében leszállításra került gyártmányainak végleges elszámolását a leghathatósabban sürgessék meg, \