Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)
Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)
azért, mert az állam a munkásság törekvéseit támogatja, másrészt, mert a munkásosztálynak olyan fegyver van a kezében, mint az üzemi bizottságok intézménye, a kollektív szerződés, a szabad szervezkedés^ a szakszervezeti munkaközvetítés. Ezek biztosítékokat nyújtanak a magyar dolgozóknak, hogy az adott társadalmi rendszeren belül gátlástalan kizsákmányolás ne lehessen. Sok szó esett az üzemi bizottságok sajátos gazdasági és politikai feladatairól is. Az üzemi bizottság nem tisztára gazdasági bizottság, politikai jelentősége is van, s e két vonás a tevékenységében együtt jelenik meg. Az üzemi bizottságok elsőrendű feladata a munkásegység további erősítése volt, amelyet több előadó is aláhúzott. „A jövőben az üzemi bizottságok a munkásegység még jobb megszilárdítói legyenek, mint eddig voltak" — mondotta akkor Kádár János. 93 A kongresszus központi kérdése — mint említettük — a rendelet magyarázata és elfogadtatása volt. Antos István részletesen ós alaposan elemezte, hogy mit jelent tulajdonképpen a termelés ellenőrzése, és ezzel összefüggésben hogyan kell értelmezni a rendelet nem mindenütt egyértelmű és világos fogalmazását. Előadását a következőkkel fejezte be: „Nem az a oél, hogy az üzemi bizottság cselekedjék a vállalatvezető, az igazgató helyett, hanem hogy ellenőrizze a munkásság s ezzel az összes dolgozó érdekében a vállalat üzletmenetét. Akadályozzuk meg a kizárólag profithajhászást célzó, közösségellenes intézkedéseket." 94 Csak a rendelet előírásainak szigorú megtartása szolgálja igazán a nemzet és az újjáépítés ügyét. „Nem szabad a rendelet kihasználása tekintetében engedményeket tenni, és semmivel sem szabad a rendelet kereteit túllépni." 95 Az elhangzott előadásokhoz sok küldött szólt hozzá. 96 Állásfoglalásukat a rendelet elutasítása jellemezte. Sőt akadt olyan hozzászóló, „aki az üzemi bizottsági rendelet megjelenését a dolgozókra egyenesen károsnak tartotta". 97 A felszólalások e kérdéssel kapcsolatban „erős baloldali irányzat" érvényesülésére utaltak. A kongresszus átfogó képet adott az üzemi bizottságok politikai felkészültségének színvonaláról, munkájuk eredményeiről és hibáiról egyaránt. Egyben megmutatta azt is, hogy a munka javítása érdekében melyek a tennivalók. Nyilvánvalóvá vált, hogy elsősorban 93 Kádár János hozzászólása. Országos üzemi bizottsági kongresszus. SZT-kiadvény. 1945. 14. old. 94 Dr. Antos István beszéde. Uo. 20. old. 95 Kádár János hozzászólása. Uo. 14. old. 98 Sajnos, a kongresszusról kiadott jegyzőkönyv (1. m.) az üzemi bizottsági küldöttek hozzászólását nem közli. Így azokról csupán a korabeli jelentések és egyéb adatok alapján szerezhetünk tudomást. 97 SZOT L 1945. üb kongresszus d. •1* 31