Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

IV Az üzemi bizottságok újraválasztása, a termelés folytonosságának fenntartása az infláció időszakában (1946. január—július)

ket, másodsorban pedig Olaszországban a tulajdonképpeni nyersanyagforrásunkkal újra felvegye a kapcsolatot, és ezt aztán tovább fejleszthessük. Elutazása óta csupán 1—2 rövid sürgönyt kapott a gyár vezetősége, egyéb semmit, 4 hét óta pedig egyáltalán semmi értesítés sem jött.

153 Amikor az üzemi bizottság látja, hogy a kis nyersanyag, amely pár hét előtt érkezett (kb. 9000 kg volt) már fogytán van, és amelynek elfogyta után a munkát biztosítani és a gyárat fenntartani képtelenek leszünk, kell, hogy az üzemi bizottság minden felelősségével ebben az irányban működjön. Az üzemi bizottság eddig mindent megtett, hogy eredményesen tudjon működni, azonkívül Spiró [Gyula] igazgató úr is a legmesszebbmenőén eljárt, nem ismerjük a Vezérigazgató úr által ebben az ügyben látott kötöttséget, éppen ezért kell, hogy ma az üzemi bizottság ezzel foglalkozzék és állást foglaljon. Megállapítottuk, hogy a rendelkezésünkre álló nyersanyag 8—10 héten belül elfogy, és akkor a gyár kénytelen lesz leállni. A Vezérigazgató úrtól várt értesítések hiányában, Spiró ig. úrral előzetes megbeszélést folytatva, és mi, üzemi bizottság, a magunk részéről is a legnagyobb felelősséggel azt indítványoztuk és fogadtuk el közösen Spiró ig. úrral, hogy ebben az ügyben a gyár tovább vezethetése érdekében saját felelősségünkre mindent el fogunk követni. Ennek kibővítéseképpen dr. Spiró ügyvéd urat is bevonjuk az ügyvitelbe, tekintve, hogy jogi szempontokat is figyelembe kell vennünk. Így különböző fórumoknál eljártunkkor megállapítottuk Spiró úrral, hogy nyers anyagkompenzációs lehetőség ismét nyílott,

154 ezen a téren tehát úgy kívánunk működni, hogy nehogy ismét olyan lehetetlen helyzetbe kerüljünk, mint az elmúlt kompenzációs keret alkalmával, hogy a „Diadal" gyár,

155 amely Magyarország piacának 80%-át látta el áruval, ismét olyan anyagjuttatásban részesüljön, mint a három konkurrens vállalat,

156 amelyek Magyarország piacának összesen 20%-át látták el. Minden lehetőséget kihasználunk arra, hogy szivarkapapírt és hüvelynyersanyagot beszerezzünk, nem veszszük figyelembe Vezérigazgató úrnak azt a táviratát, amelyben közli, hogy az ő véleménye szerint jobb ha a Wrannál rendelkezésünkre álló papírt egyelőre hagyjuk. Mi ennek a papírnak a behozatala ügyében is megtesszük a lehető lépéseket, továbbmenően pedig minden lehetőséget kihasználva magánkompenzációs úton megpróbáljuk a nyersanyag beszerzését. Erre a célra, ha szükséges, a gyár vagyonát képező 30 000 dollárt is igénybe fogjuk venni. Spiró ig. úrral is megállapodtunk erre vonatkozólag, mert nem lehet hagynunk azt a 30 000 dollárt — amely tekintélyes összeg — kihasználatlanul, a Nemzeti Bankban, letétbe helyezve.