Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)
IV Az üzemi bizottságok újraválasztása, a termelés folytonosságának fenntartása az infláció időszakában (1946. január—július)
NAGYTÉTÉNY, 1946. JÚNIUS 4. A két munkáspárt nagytétényi szervezete és a Nagytétényi Szakmaközi Bizottság átirata a Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt. nagytétényi gyárának üzemi bizottságához: a munkások természetbeni ellátása, valamint a ruházati és tisztálkodási cikkek terén mutatkozó visszásságok orvoslását sürgetik Több munkavállalójuk panasszal fordult hozzánk az üzemben levő állapotokat illetően, miért is úgy határoztunk, hogy a két munkáspárt bevonásával, helyszínen vizsgáljuk ki a panaszokat, melyeket részben indokoltnak, részben indokolatlannak találtunk. Az indokolt és orvosolható panaszokat itt közöljük azzal, hogy azokat orvosolni, ill. a gyárvezetőséggel orvosoltatni szíveskedjenek. A kalóriaellátássál kapcsolatban panaszolják, hogy azt, ha kis részben is, de részben pénzben váltják meg, részben jelentős késésekkel. Nagyon kívánatos, hogy azt természetben adják ki, tudnivaló, hogy a megváltási összegért egyáltalán semmit vásárolni nem lehet. Tudni kell azt is, hogy a munkásháztartások tartalékkal nem rendelkezvén, nem tudják megvárni az amúgy is minimális juttatások késedelmes kiosztását. Az a lehetőség, hogy a juttatásokat részben meg is lehet váltani, ne szolgáljon okul arra, hogy a nehéz viszonyok között dolgozó munkásságot megrövidítsék. A Gazdasági Főtanács rendelkezése dacára is kívánatos, hogy az étolajat változatlan mennyiségben adják ki, 152 mert azt a munkavállalók fizetésükből megvenni nem tudják, viszont munkaerejük fenntartásához múlhatatlanul szükséges. Szappan. Általánosságban panaszolják azt, hogy sem a gyárban, sem otthon nem tudnak tisztálkodni, mert az ehhez szükséges szappant megvásárolni nem tudják. Súlyos panaszra adott okot az is, hogy a fizetés késve érkezik a telepre, s így akkor is baj, ha az értékveszteséget a vállalat viseli, mert ma a munkásnak megtakarított pénze nincs, s így 2—3 napig nem tudja megvásárolni a legszükségesebbeket, de még a vonatjegyét sem. A közbejött ünnep nem lehet ok, a központi iroda is dolgozhat akkor, amikor a gyár dolgozói nem ünnepelhetnek az ország érdekében, az iroda dolgozzon a dolgozók érdekében. Sajnálattal állapítottuk meg, hogy egyes munkavállalók mezítláb járnak az üzemben, és így kiteszik magukat a legsúlyosabb veszé-