Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

IV Az üzemi bizottságok újraválasztása, a termelés folytonosságának fenntartása az infláció időszakában (1946. január—július)

veszély, támadásba indult a demokratikus erők ellen, és az elégedetlenségnek ilyen mértékben való fokozása nagymértékben hozzájárult, hogy ezek a szabadon futkározó reakciósok igyekeznek a maguk csápjait az elégedetlenség szításával mindenhová eljuttatni. ... Persze, hogy nyomorgunk és hideg a lakásunk. Persze, hogy leszállt az életnívónk 9%-ra, és igaz, hogy akik nem dolgoznak, jobban élnek, mint mi, de mégis feltesszük a kérdést, melyik réteg a becsületesebb a kettő közül, és melyiket illeti meg az, hogy ezt az országot az övének tudja? Ezekkel a nehézségekkel [kell] tehát megküzdeni 1946-ban, ehhez kell felkészülni, és ha ezzel a nagy lendülettel — amellyel nekiindultunk 1945 első negyedében — fogjuk folytatni a munkánkat, 1946-ban eredménye lesz annak, hogy szótosztottuk a földet, meglesz az eredménye annak, hogy a gyárkémények tetején 1945-ben [már] a vörös zászló lengett. A szaktársak segítsége, munkakészsége, akaratereje, kitartása, kemény szívóssága, céltudatossága, elvhűsége kell ahhoz, hogy a nehéz időkben meg tudjuk állni helyünket,, mert könnyű politizálni, bizalmiskodni, üzemi bizottsági tagságot vállalni, amikor simán megy minden. A történelem meg fog ról[uk] emlékezni, akik becsületesen végzik a munkájukat, azokról is, akik nem becsületesen végzik, 'és. nem mindegy, hogy a magyar munkásosztály hogy tud levizsgázni, hogy teszi le az érettségit 1946-ban. Céljaink vannak, tehát terveink vannak, dolgok, amiket véghez kell vinni. Ez az 1946. évi munkaprogramunk, ehhez kell az önök segítsége, ennek az első lépése a mai tanácskozásunk. A Szakszervezeti Tanács nevében Palotás elvtárs tájékoztatja a megjelenteket az aktuális kérdésekről... [Az üzemi bizottságok] végtelenül fontos szervek, alappillérei újjáépülő országunknak, tehát az ő működésüktől függ az, hogy 1946-ban mennyire tudjuk előrelendíteni újjáépítésünket. Az. üzemi bizottságoknak tehát óriási gazdasági és politikai jelentőségük van, amit meg kell érteni, és hiszem, hogy meg is értik. Azon múlik ma egész gazdasági életünk, hogy az üzemi bizottságok hogy dolgoznak, de azon múlik egész politikai életünk megerősödése is. A gazdasági alap az, amelyik a politikai bázisnak is megadja az alapját és fordítva. Azért tehát hangsúlyozom, és kérem az elvtársakat arra, hogy ezt a politikai szempontot mindig szem előtt tartsák, és amikor kritikát gyakorolunk az üzemi bizottságok eddigi működéséről, ezeknek a szempontoknak szem előtt tartásával tesszük. Ennek az összejövetelnek az a jelentősége is [meg] van, hogy itt ma egy visszapillantást tehetünk a múlt évre, és megállapíthatjuk eredményeinket.