Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

40 holdat igényelt. Az üzemi bizottság családonként 400 négyszögölt szándékozott megművelésre kiosztani. A vállalat igazgatósága a kertgazdaság megindításához 10 000 P-t bocsátott az üzemi bizottság rendelkezésére.

71 A Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és sok más üzem külön bizottságot szervezett az akció lebonyolítására. (44. sz.) A Szovjetunió továbbra is jelentős élelmiszer-adományokkal enyhítette az ellátási gondokat. Itt csak a június végi nagyobb élelmiszer-szállítmányokra utalunk, melyek az akkori súlyos helyzetben nagy segítséget jelentettek: a főváros lakossága számára a termés betakarításáig fedezték a legszükségesebbeket.

72 A különböző intézkedések, akciók és segítések mindenesetre jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az üzemi bizottságok, a legszűkösebb keretek közt, biztosítani tudták'a munkások és családjuk létfenntartásához szükséges élelmiszereket. Az ellátás biztosításán kívül nagy gondot okozott az üzemi bizottságoknak a munkabérek kifizetése is. Az első hónapokban — mint kifejtettük — a béreket gyáranként rendezték. Ez az adott viszonyok szükségszerű következménye volt, de semmi esetre sem lehetett a tőkések elleni küzdelemben ezt az utat választani. Az ország talpraállítása egységes, központilag irányított munkabérpolitikát követelt. Az üzemi bizottságok bérmegállapító tevékenységét a 78/1945. ME sz. rendelet megszüntette. A béremelést a kérdés végleges rendezéséig az említett rendelet a kormány előzetes hozzájárulásától tette függővé.

73 Az Iparügyi Minisztérium 1945 márciusában tárgyalásokat kezdett a pártokkal és a GYOSZ vezetőivel a munkabérpolitikáról, egyben felkérte a Szakszervezeti Tanácsot, hogy összegezze a munkavállalók bérpolitikával kapcsolatos álláspontját. A Szakszervezeti Tanács elnöksége február végén foglalkozott az alkalmazottak fizetésének rendezésével, azonban tekintettel arra, hogy sem az árak, sem a bérek nem alakultak még ki, elhatározta, hogy az alkalmazót-, tak fizetésüket előlegként kapják meg. Elvileg már ekkor leszögezték, hogy a munkabérek megállapítása kérdésében a vidéket a fővárostól elválasztják, és a munkabéreket az érdekelt érdekképviseletekkel kollektív alapon állapítják meg.

74 51 OL Magyar Pamutipar ir. 38. d. 72 OL KÜM Be. O. XVUI/4. 73 MK 1945. 2. sz. január 27. 74 SZOT L. Vasasszaksz. 1945. 12. d. A Szakszervezeti Tanács döntéseiről Kisházi Ödön számolt be a vasasszakszervezet intéző bizottságának 1945. március 2-i ülésén. — Az 50 775/1945. IpM sz. rendelet (MK 1945. 8. sz. 1945. március 13.) nagy-budapesti hatáskörrel elrendelte a paritásos munkabérbizottság felállítását. A vidéki ipari paritásos munkabérbizottság felállításáról az 55 900/1945. IpM sz. (MK 1945. 48. sz. 1945. június 10.), a bányászat és kohászat területén a bizottság létrehozásáról pedig az 56 100A945. IpM sz. (MK 1945. 56. sz. 1945. június 20.) rendelet intézkedett.