Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

III Az üzemi bizottságok erőfeszítései a termelés fokozására és a munkafegyelem megszilárdítására (1945. július—december)

Palotás elvtárs: Szeretnék röviden az üzemi bizottság néhány fontos kérdésére rá­világítani. Meg kell világítanunk eddigi munkánkat, és ami jó volt benne, azt meg kell tartanunk, és ami nem, azt el kell vetnünk. Meg kell értenünk, hogy milyen nagy szerepe van az üzemi bizott­ságnak. Az üzemi bizottság nemcsak helyi jellegű, hanem külső értelme is van, mert a reakció elleni harc még mindig folyik. A há­borúnak ugyan vége, a fegyvereket leraktuk, de ugyanakkor meg­indult a diplomácia harca, amely két síkon mozog. Az első a politikai sík, melyet már elvesztettek az ellenfelek. Ma már az épülő demok­ráciában döntő szava van a munkásságnak és az ország újjáépíté­sében. A két munkáspárt szorosan a nemzeti frontban harcol. Ezt bizonyítják a budapesti községi választások is, mert megvalósult, hogy a választásokat közös listán valósíthatjuk meg, A reakciónak ez a tény nagy vereséget jelent. A második, a gazdasági síkon, még vannak nehézségek, de álta­lában megvilágítható. A pénzügyi problémákban még nem tud meg­állapodni a gazdaságii front. Ez még sok akadályba ütközik. De itt is a reakciós elemek tendenciája már kezd megtörni; A közellátás te­rén Vas elvtárs tisztogatást végez. Üzemiekben és gyárakban vannak még olyan erők, melyek reakciósak, ezek a demokrácia álarca alatt igyekeznek megbontani az egységes munkásfront erejét. Sok helyen a népi erők még nem tudnak élni a jogaikkal. Az üzemi bizottságok döntő módon tudják befolyásolni ennek a harcnak a kimenetelét. A demokrácia felépítésénél igen fontos szerepe van az üzemi bi­zottságoknak. Ez a szerv az, melyen keresztül a termelést be kell állítani a helyes irányba. A legtöbb helyen az üzemi bizottság még nem találta meg a mérnökök és az entellektuelek félé a kapcsolatot. Az üzemi bizottságok keressenek kapcsolatokat a környékbeli gyá­rak üzemi bizottságaival. Versenyeket kell rendezni a munka terü­letén a szomszédos vállalatokkal. Terveket kell kidolgozni és a gyár­vezetőséggel karöltve megvalósítani azokat. Ki kell fejleszteni a gyárakon belül [a] munkaversenyeket, hogy a normális terveken túlmenően meggyorsítsuk az újjáépítést, és ezeket a törekvéseket jutalom, illetve prémium odaítélésével méltányolni kell. A munkásegység: Ennek létrehozása és megszilárdítása az üzemi bizottságok és a szakszervezetek vezetőinek fontos problémája. Min­den munkás a nagy egységnek egyformán elbírált tagja legyen. Például: a női munkások ne legyenek elnyomatva, a szakmunkások ne tartsák különb munkásnak magukat, mint a napszámosok. Az értelmiség és a fizikai munkások között szoros kapcsolatot kell létre­hozni. A reakció erőssége az egyenetlenség. A pártok közti szoros

Next

/
Oldalképek
Tartalom