Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)
III Az üzemi bizottságok erőfeszítései a termelés fokozására és a munkafegyelem megszilárdítására (1945. július—december)
Debrecen városát 1944-ben ért légitámadások alkalmával a Hajlított Bútorgyár rendkívül súlyos károkat szenvedett. Felszabadulás után a munkások a gyár megmaradt gépeivel és anyagkészletével megkezdték a termelést, és a helyreállított telepet 1945 márciusában szövetkezeti tulajdonba vették, Debreceni Faipari Munkaszövetkezet név alatt. A MÄH tiltakozott, és az iparügyi minisztérium közbelépését kérte érdekeltségének visszaszerzése ügyében. A minisztérium 1945 augusztusában „a háborús események véletlen következményének" minősítette a munkások akcióját, és az üzem visszaadását elrendelte. A minisztérium állásfoglalása alapján a debreceni iparügyi miniszteri biztos a szövetkezet tagjainak tiltakozása ellenére elrendelte az üzem visszaadását, A visszavételre megjelent bankmegbízottakat azonban a szövetkezet telepéről kiutasították. Az ügy a debreceni sajtóban, valamint a város törvényhatósági bizottságának közgyűlésén nagy felháborodást váltott ki, melynek következtében az iparügyi miniszteri biztos korábbi rendelkezését visszavonta. A bank újabb kérésére a minisztérium megerősítette határozatát, de a helyi rendőrség a minisztérium határozatának végrehajtásához nem adott karhatalmat. A bútorgyárhoz hasonló helyzet alakult ki az Egyesült Kefegyárak Rt.-nél is, „Érintkezés a vállalattal csupán annyiban lehetséges — olvasható a MÁH egyik cégvezetőjének feljegyzésében —, hogy a Kefegyárak Rt. igazgatója vezető szerepet vállalt a munkásszövetkezetben is, és a vállalatot a munkásokra gyakorolt valószínű befolyása révén ő irányítja." (OL MÁH Ip. O. 131. cs.) A Debreceni Faipari Munkaszövetkezet 1946. szeptember 5-ig tartotta tulajdonában a Hajlított Bútorgyárat. Mivel iparindítási hitelt s állami támogatást nem kapott, a szövetkezet igazgatósága és üzemi bizottsága a gyárat visszaadta a MÁH-nak. (OL MÁH Ip. O. 130. cs.)