Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

célozta, hiszen a kis- és középburzsoáziától nem kívánta meg az üzleti titok nyilvánosságra hozását. Az ideiglenes nemzeti kormánynak ez a rendelete forradalmi jelentőségű volt: a munkásság kezdeményezésére túlment a debreceni kormányprogramon. Ez a rendelet lett a magyar munkásosztály második üzemi alkotmánya.

58 amely törvényes úton rendezte a munka és a tőke viszonyát, ismételten lezárva a munka jogfosztottságának korszakát. A rendelet ugyanakkor elmaradt az üzemi bizottságok többségének programjától, méginkább gyakorlati munkájától. Az üzemi bizottságok többsége ugyanis ekkorra már megszokta, hogy önállóan intézkedik vállalata összes ügyében. Ha nem is intézkedhettek teljhatalmúan, hozzájárulásuk nélkül semmi sem történhetett a gyárakban. A rendelet tehát megszerzett és gyakorolt jogaik egy részétől fosztotta meg az üzemi bizottságokat azzal, hogy általánosságban csak az ellenőrzésre hatalmazta fel őket, a termelés vezetésében és szervezésében pedig a javaslattevő szerepét juttatta nekik. A rendelet ugyanakkor messzemenően biztosította a demokratikus módszerek és formák érvényesülését: az üzemi bizottságok megalakítását titkos választáshoz kötötte, melynek előkészítésére választási bizottságot kellett létrehozni. Ennek volt feladata mozgósítani és tájékoztatni az üzem dolgozóit a választás időpontjáról, helyéről és a szavazás formájáról. Szavazati jogot biztosított az> üzemben foglalkoztatott, minden 18. életévét betöltött dolgozónak, ha az a választás időpontjában szabadságvesztés büntetésének végrehajtása vagy politikai jogainak gyakorlását felfüggesztő bírói ítélet hatálya alatt nem állt. Bizottsági tag viszont csak a 21. életévét betöltött, írni-olvasni tudó és az adott üzemben már hat hónapja dolgozó, szavazati joggal rendelkező alkalmazott lehetett. Nem tekintették munkavállalónak az igazgatókat és azokat a tisztviselőket, akiknek az üzem vagy a személyzeti osztály vezetésében döntő befolyásuk volt. Az üzemi bizottsági tagokra a választásvezetö tett javaslatot, az üzemben működő szakszervezetek helyi vezetőivel vagy az üzem bizalmi egyéneivel egyetértésben. A rendelet lehetővé tette, hogy ja vaslattevés céljából az üzem munkásai külön jelölőbizottságot küldjenek ki. A javasolt listán mindenki kívánsága szerint szabadon változtathatott. Ezt a titkos szavazás is biztosította. A munkások és a tisztviselők a saját jelöltjeikre külön-külön szavaztak. A rendelet ezzel az intézkedéssel biztosította, hogy ne jöhessenek létre tiszta ™ Az első a Magyar Tanácsköztársaság hasonló tárgyú rendelete volt.