Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

célozta, hiszen a kis- és középburzsoáziától nem kívánta meg az üzleti titok nyilvánosságra hozását. Az ideiglenes nemzeti kormánynak ez a rendelete forradalmi je­lentőségű volt: a munkásság kezdeményezésére túlment a debreceni kormányprogramon. Ez a rendelet lett a magyar munkásosztály má­sodik üzemi alkotmánya. 58 amely törvényes úton rendezte a munka és a tőke viszonyát, ismételten lezárva a munka jogfosztottságának korszakát. A rendelet ugyanakkor elmaradt az üzemi bizottságok többségé­nek programjától, méginkább gyakorlati munkájától. Az üzemi bi­zottságok többsége ugyanis ekkorra már megszokta, hogy önállóan intézkedik vállalata összes ügyében. Ha nem is intézkedhettek telj­hatalmúan, hozzájárulásuk nélkül semmi sem történhetett a gyárak­ban. A rendelet tehát megszerzett és gyakorolt jogaik egy részétől fosztotta meg az üzemi bizottságokat azzal, hogy általánosságban csak az ellenőrzésre hatalmazta fel őket, a termelés vezetésében és szervezésében pedig a javaslattevő szerepét juttatta nekik. A rendelet ugyanakkor messzemenően biztosította a demokrati­kus módszerek és formák érvényesülését: az üzemi bizottságok meg­alakítását titkos választáshoz kötötte, melynek előkészítésére vá­lasztási bizottságot kellett létrehozni. Ennek volt feladata mozgó­sítani és tájékoztatni az üzem dolgozóit a választás időpontjáról, helyéről és a szavazás formájáról. Szavazati jogot biztosított az> üzemben foglalkoztatott, minden 18. életévét betöltött dolgozónak, ha az a választás időpontjában szabadságvesztés büntetésének vég­rehajtása vagy politikai jogainak gyakorlását felfüggesztő bírói ítélet hatálya alatt nem állt. Bizottsági tag viszont csak a 21. élet­évét betöltött, írni-olvasni tudó és az adott üzemben már hat hónapja dolgozó, szavazati joggal rendelkező alkalmazott lehetett. Nem tekin­tették munkavállalónak az igazgatókat és azokat a tisztviselőket, akiknek az üzem vagy a személyzeti osztály vezetésében döntő be­folyásuk volt. Az üzemi bizottsági tagokra a választásvezetö tett javaslatot, az üzemben működő szakszervezetek helyi vezetőivel vagy az üzem bizalmi egyéneivel egyetértésben. A rendelet lehetővé tette, hogy ja vaslattevés céljából az üzem munkásai külön jelölőbizottságot küld­jenek ki. A javasolt listán mindenki kívánsága szerint szabadon vál­toztathatott. Ezt a titkos szavazás is biztosította. A munkások és a tisztviselők a saját jelöltjeikre külön-külön szavaztak. A rendelet ezzel az intézkedéssel biztosította, hogy ne jöhessenek létre tiszta ™ Az első a Magyar Tanácsköztársaság hasonló tárgyú rendelete volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom