Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

á szovjet városparancsnokok mentesítették a közmunkák alól, továbbá élelmet, üzemi ellátást, gyakran pénzt is szereztek a gyárak számára. A legtöbb helyen, így Budapesten is, a városparancsnokok védőtáblákat adtak ki a gyáraknak. Ez biztonságosabb termelési feltételeket teremtett nekik, s megóvta őket egyes polgári és katonai személyek önkényes cselekedeteitől. A szovjet parancsnokok szigorúan felléptek mindenfajta, a termelést, a normális élet kibontakozását zavaró cselekmény ellen, akár polgári, akár katonai személyek követték el. Helyi működési szabályzatok A kezdeti sikerek mind • a termelőapparátus helyreállítása, mind a szovjet hadsereg harcainak támogatása terén nem kis miértékben annak voltak köszönhetők, hogy az üzemi bizottságok, érezve a reájuk háruló rendkívüli nagy felelősséget, nagy határozottsággál lépteit fel a gyárvezetést érintő kérdésekben is. Elképzeléseiket, programba iktatott működési elveiket támogatták a helyi szakszervezeti vezetők, akik az üzemi bizottságok tevékenységének egybehangolása érdekében már az első hónapokban helyi szabályzatokat dolgoztak ki. A szegedi működési szabályzat például deklarálta, hogy „Az üzemi tanács nem tulajdonosa, csak vezetője a vállalatnak..." (4. sz.) Eszerint a szegedi üzemi tanácsok lényegében a vállalatvezetés feladatát látták el. (24. sz.) A Szakszervezeti Tanács által kidolgozott 1945. februári működési szabályzat viszont kimondta, hogy az üzemi bizottságoknak „ ... a jövőben nemcsak joga, hanem kötelessége lesz állandóan ellenőrizni az üzem vitelét, a közérdek szempontjából". Az üzemi bizottság elnöke a részvénytársaságoknál „tagja az igazgatóságnak is". (25. sz.) Hogy az elnök az igazgatósági üléseken milyen joggal vesz részt, arra Kossá Istvánnak 1945. január 28-án, az MKP szakszervezeti osztályán tartott beszéde utal: „Az üzemi bizottság elnököt választ, akinek olyan, jogköre van, mint az igazgatónak."

54 Bár ez a gyakorlatban nem valósült meg, az SZT álláspontja alátámasztotta az üzemi bizottságoknak a gyárvezetés egészét érintő tevékenységét. Pécsett — mint az előzők során láttuk — a bizalmi testület töltötte be az üzemi bizottság szerepét. A bizalmi testület szabályait a helyi szakszervezeti vezetők — a már megjelent üzemi bizottsági rendeletről tudomást szerezve, mégis attól függetlenül — dolgozták 54 Pl Arch. 2/16—93. — Hasonló elveket hangoztatott az MKP kiküldöttje a Hunnia Filmgyár üzemi bizottságának alakuló ülésén. (28. sz.)