Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)
II Az üzemi bizottságok hatáskörének szabályozása, harc a tőkésekkel (1945. február—július)
nak idején a karbahelyezés csaknem teljes mértékben megtörtént. Ez orosz parancsnok azonban április hó 14-én rövid időre eltávozott, de távollétéből a mai napig sem tért vissza. Ennek folytán a gyár megindítására az ő részéről történt kezdeményezés is teljes fennakadást szenvedett. A gyár időközileg megalakított üzemi bizottsága 85 ennek ellenére mindent elkövetett, hogy a gyár teljes üzembehelyezését lehetővé tegye, a távollevő tulajdonosok hozzátartozóival az érintkezést ismét felvette, s e tevékenységének eredménye az, hogy a gyár május hó 7. napjától, mely időpontban az addig hiányzott elektromos árammal való ellátás is megtörtént, teljesen üzemkész állapotban van. E körülmény ellenére mind a mai napig nem sikerült az üzembehelyezést elérnie, úgyhogy a gyár ez idő szerinti teljesítőképességének csak mintegy 5%-át fordítja termelő munkára. Az Amerikában távollevő gyártulajdonosok, Weintraub Ábrahám és Roskos Owsej nevében és képviseletében eljáró Weintraub Saul és Goppenheim Zelmannal az üzemi bizottság ismételten folytatott tárgyalásai semmi sikerre nem vezettek, úgyhogy a helyzet ez idő szerint teljes holtpontra jutott, mert az üzemi bizottságnak az összmunkásság nevében ismételten tett javaslatait és előterjesztéseit nevezett megbízottak el nem fogadták, illetve annak megfelelő eljárásuk elmaradt. Miután ez idő szerint már 200—300 munkás foglalkoztatására kész vállalatunk, mely megfelelő nyersanyagkészlettel is rendelkezik, évtizedes munkásaink és az egész közgazdaság nagy kárára termelő munkát alig végez, az üzemi bizottság felkéri az Iparügyi Minisztériumot, hogy a helyzet kivizsgálása érdekében sürgősen intézkedni szíveskedjék. Ennek kapcsán előterjesztjük, hogy úgy alulírott üzemi bizottság, mint a gyár összmunkásságának írásban is megnyilvánult bizalma, gyárunk volt igazgatóját, Kiss Lajos budaligeti lakost 86 óhajtaná a gyári ügyvezetés élén látni, kit technikai hozzáértése és egvéb körülményeknél fogva is leghivátottabbnak tart arra, hogy a vállalat kátyúba jutott szekerét végre elindítsa, akár mint kormánybiztos, akár mint más hatósági megbízott. Tisztélettel hangsúlyozzuk még, hogy vállalatunk talpraállítása a mai viszonyok között a legnagyobb mértékben közérdeket is képez, mert gyártmányaink főként a kisemberek céljait szolgálják, s emellett a kérdés megoldása 200—300 ember részére kenyeret és megélhetést jelent. Mikulás Gergely [üb elnök] Háromoldálas, géppel írt fogalmazvány. — OL Lódén ir. 8. cs.
