Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

II Az üzemi bizottságok hatáskörének szabályozása, harc a tőkésekkel (1945. február—július)

Űjból kérem tehát a fokozottabb áldozatkészséget, és azt, hogy mindenki igyekezzen minél több szakmunkást, így pl. öntőt, ková­csot és esztergályost gyárunkba behozni, mert ezáltal a munkának érdemeket szerez. Szabadság! Grimnyik Lukas [Vilmos] üzemi bizottság elnöke igazgató Egyoldalas, géppel írt, eredeti tisztázat. — OL Rock ir. sz. n. 56 KISPEST, 1945. ÁPRILIS 20. A „Gránit" Porcelán és Kőedényárugyár Rt. gyárvezetőségének jelentése a budapesti ügyvezetőséghez az üzemi bizottság megalakulásáról, a gyár védelmének megszervezéséről, a munkásság élelmezésének és fizetésének biztosításáról Üzemi bizottságra vonatkozó adatszolgáltatás. 07 ... „A feltett kérdésre vonatkozóan kérjük a MÁK-kal 68 közölni, hogy gyárunk üzemi bizottsága még ez év januárjában megalakult, s tagjaiban és összetételében azóta több ízben megváltozott. 69 Az első üzemi bizottság tagjai voltak azok, akik az oroszok bevonulása után következő napon a gyárban megjelentek, és erejükhöz mérten próbálták az itteni rablást és fosztogatást megakadályozni. 70 Pár napra rá Simek [Rezső] főmérnök úr is kiérkezett Budapestről, és az ő elnöklésével együttesen alakult meg az első üzemi bizottság. Később ennek több tagja innen kivált, helyettük újak kerültek be. Jelenleg az üzemi bizottság kilenc tagból áll, kik közül megválasz­tásuk időpontjában öt szociáldemokrata és négy kommunista volt, időközben egy szociáldemokrata átlépett a kommunista pártba, s így most négy a szociáldemokraták és öt a kommunista tagok lét­száma. Legutóbb Török Gyula szoc. dem. tisztviselő tag lemondott, s helyette Fleischmann Márton szoc. dem. tag került a bizottságba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom