Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

II Az üzemi bizottságok hatáskörének szabályozása, harc a tőkésekkel (1945. február—július)

órán belül munkáját megkezdeni, és legalább hetenként egyszer a gyár dolgozóit hirdetményben tájékoztatni. Módot nyújtunk arra, hogy minden párt a gyár keretén belül megalakíthassa az üzemi pártszervezetét, mely hivatva van ellenőrizni az üzemi bizottságok munkáját és általában az egész gyár életét. Az egyes pártok pártszervezési munkájáról külön hirdetményben fogják tájékoztatni a gyár dolgozóit. Haladéktalanul kiskert-akciót indítunk, melynek munkájával Kirner [Gyula], Méri, Bloch elvtársakat bízzuk meg. Katonai toborzóakciót indítunk. Mindenki, akit ez a kérdés érdekel, forduljon Botlik István elvtárshoz. A gyár kulturális életének megindítására kultúrhelyiséget fogunk berendezni, ahol könyvtár, faliújság, zene stb.-t szervezünk. Felhívunk minden dolgozót, hogy a keddi pártnapokon minél nagyobb számban részt vegyen, azon nem párttagok is részt vehetnek. Üzemi bizottság Egyoldalas, géppel írt fogalmazvány. — OL Budapesti-Salgótarjáni Gépgyár ir. sz. n. A gyár felszabadulását követő napon őhlwang Jenő, régi szervezett munkás, az osztrák munkástanácsok mintájára létrehozta az üzemi tanácsot. A háromtagú tanács — őhlwang Jenő, Navracsek Lajos, Szabó János — a termelés elindítását tartotta legfontosabb feladatának. A gyárvezetés műszaki, kereskedelmi és pénzügyi intézkedései az üt elnökének aláírása nélkül érvénytelenek voltak. Ez a jogkör az üb-i rendeletek megjelenése után is érintetlenül megmaradt, (őhlwang Jenő visszaérni.)