Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

II Az üzemi bizottságok hatáskörének szabályozása, harc a tőkésekkel (1945. február—július)

ben ma még hozzáférhetetlen helyekről vagy Budapestre felvitt irodánkból feljegyzések kerülnek elő, az azonban így is megállapítható, hogy a gyárat ért kár a gyár teljes értékéhez viszonyítva 10— 15%-nál nagyobb nem lehet. # Az ittmaradt gyári alkalmazottak megkezdték a rekonstrukciós munkákat... sikerült először a vízellátás kérdését megoldani, majd a szűrőtorony összedűléssel fenyegető falazatát annyira felfalazni, hogy az összedűlés veszélye megszűnt, a turbinákat és a generátorokat a hozzátartozó kapcsolótáblával együtt a romok alól kiszabadítani ... újból felállítani, majd üzembe helyezni, és így gyárunk áramellátását ismét biztosítani; ezt megelőzőleg az összekuszált világítási hálózati vezetékeket és kábeleket kellett helyrehozni. Rendbehoztuk továbbá a kerítéseket, a lakott épületeket a rendelkezésre álló lehetőségek határáig renováltuk, a lokomobilház tetőzetét újra felépítettük, a telepet viszonylag kitakarítottuk, és valamennyi gyári gépet víztelenítve, az üzem után szokásos módon áttisztítva betakartuk, és más hasonló munkákat végeztünk. Vállalatunk 1944. évre kb. 14 000 kat. hold cukorrépát szerződtetett, amelyre kat. holdanként P 300 kp. művelési előleget és átlagosan mintegy P 60 egyéb értékű cikket (répamag, cukor, pétisó stb.) szolgáltattunk ki a gazdáknak. A szerződtetett répák csekély kivétellel a földben teleltek át. Tekintettel arra, hogy a Sarkadi Cukorgyár kedvezőbb körülmények között jutott át a megszálláson és üzemét — ha nagy nehézségek között is — megkezdhette, a répák hasznosítása és a folyósított előlegek megmentése érdekében tárgyalásokat kezdtünk nevezett gyárral az általunk szerződtetett répák feldolgozása érdekében. Ezen tárgyalások azonban nem jártak eredménnyel, mivel Sarkadra répát csak Gyulán vagy Szeghalmon át lehetett volna szállítani, amely útvonalakon azonban a vasúti hidak fel vannak robbantva, és a forgalom szünetel. Ettől függetlenül Sarkadnak nem volt elég szene és üzemanyaga, viszont orosz katonai parancsnok áll az üzem élén, aki a gyártott cukrot értékesíteni nem engedi, hanem .azt jóvátételi célokra zár alá veszi. 1945. február 14-én az orosz katonai hatóságokkal tárgyalásokat kezdtünk arra vonatkozólag, hogy az ez idő szerint még termelőinknél, a földben levő répákat feldolgozzuk. E tárgyalások folyamán kilátásba helyezték, hogy az összes hiányzó gépeinket, felszereléseket ós anyagokat rendelkezésünkre bocsájtják, reánk pedig azon kötelezettséget hárították, hogy a gyárat két hónapon belül üzemképes állapotba hozzuk, ellenkező esetben a gyár leszerelésével fenyegettek meg bennünket. Mi ezt a kötelezettséget annál is inkább elvállaltuk, mert ha egy késő tavaszi üzem lehetősége nem is lát-