Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

II Az üzemi bizottságok hatáskörének szabályozása, harc a tőkésekkel (1945. február—július)

Petrái Lajos: Dr. Kovách Antal: Petrái Lajos: Dr. Kovách Antal: Petrái Lajos: Dr. Kovách Antal: tott sok pénzt magánál, bankok utalták ki. Ózdon több pénz volt a pénztárban, mint Pesten. Mennyi pénz jött ózdra? Ügy tudjuk, hogy több mázsa. 300 000 P pedig, amit a pénztáros úr elvitt, nincs hat láda, még okiratokkal sem. Mindenről a legpontosabban tájékozódhatnak a pénztári elszámolások alapján. Így legalább a kételkedéseknek ós gyanúsításoknak vége lesz. Az órabérkérdésről akarok néhány szót szólni. Az élelmiszerek ára oly magas, hogy a gyári keresetből nem bír megélni az ember. És még ezt sem tudják kifizetni? Így más választása nincs a munkásságnak, mint az öngyilkosság. Az öngyilkosságot azonban olyan dolog előzné meg, ami senkinek sem kívánatos. Fel kell emelni az órabéreket, mert katasztrófa előtt állunk. A Társulat nem szegény, nem koldus. A múltban ki nem fizetett béreket hová tették? Föltétlenül, minden körülmények között emelni kell az órabéreket! A vezérigazgatóság rnindent meg fog tenni, amit csak lehet. Ne felejtsük azonban éL hogy Pest később szabadult fél, mint mi. Ami pedig a Társulat vagyonát illeti, áz igazi érték a szén, az épületek és a munka. A Társulat évtizedek óta működik. Mindig úgy tudtuk, hogy nagyon gazdag, hogy állam az államban, hol van hát most a vagyona? Be lett építve. Ismertetek egy helyzetet. Az egyik elmúlt évben 121 millió P volt a Társulat évi forgalma. Ebből a tőke 1,9 milliót kapott, a többi üzembővítésre, munkabérre stb. lett fordítva.