Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

II Az üzemi bizottságok hatáskörének szabályozása, harc a tőkésekkel (1945. február—július)

illetve a vállalattulajdonossal és a szakcsoportja vezetőségével, valamint a Szaktanáccsal. A bizalmi tartsa szem előtt állandóan, hogy quasi hajósági jogkört gyakorol, s ebből folynak jogai, de egyszersmind kötelességei is. Tisztsége ellátásában, amíg ez lehetséges, a munkaadóval együtt járjon el, vele az összeköttetést állandóan tartsa fenn, ugyancsak tartsa fenn az összeköttetést a szakcsoportjával és a Szaktanáccsal. Amennyiben nagy munkáslétszámú vállalatnál a bizalmi egész munkaidejét kitölti a bizalmi ténykedéssel járó teendők ellátása, a munkaadó az utolsó szolgálati beosztásának megfelelő mindenkori munkabért részére megtéríteni tartozik. Egyéb vállalatnál a bizalmi lehetőleg úgy intézze a bizalmi ténykedést, hogy emellett saját szolgálati beosztását is zavartalanul elláthassa. Amennyiben az üzem vagy a vállalat, illetve a munkások részére munkaideje alatt feltétlenül sürgős bizalmi ténykedést köteles ellátni, és ez okból munkáját mulasztja, munkaadója erre az időre járó munkabérét megtéríteni tartozik. A bizalmi a munkásokat közös ülésre vagy megbeszélésre, végső szükség esetét kivéve, a munkaidő alatt sohase hívja össze. ; Kétoldalas, géppel írt, eredeti tisztázat,-a szakszervezet bélyegzőjével. — Pécsi ÁL Pécsi NB 1945—108. Az NB 1945. március 1-én értesíti a titkárságot, hogy a tervezetet ideiglenesen elfogadta, míg a minisztérium ezzel kapcsolatos rendelete (ti. az 50 100/1945. IpM. sz. rend. — A szerkesztő) helyi vonatkozásban életbe nem lép. A felszabadulás után Pécsett és környékén a vállalatok ellenőrzését, valamint a dolgozók szociális, kulturális és egészségügyi érdekeinek védelmét a gyorsan újjászerveződő szakszervezetek a bizalmi testületek segítségével valósították meg. Üb-ket csak márciusban alakítottak.