Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

II Az üzemi bizottságok hatáskörének szabályozása, harc a tőkésekkel (1945. február—július)

nesnek tartjuk, az átmeniettel szükségesnek mutatkozó hiány pótlására. Kérésünket a nemzeti bizottságnál a legközelebbi ülésen óhajtjuk megindokolni. Egyoldalas, géppel írt, eredeti tisztázat, a szakszervezet bélyegzőjével. — Pécsi ÁL Pécsi NB 1945—108. 40/b PÉCS, 1945. FEBRUÁR 20. A bizalmi testületek jogkörének szabályzattervezete Minden munkahelyen bizalmit, illetve bizalmi testületet kell választani. A bizalmit ugyanazon munkahelyen (üzem, műhely, vállalat, üzlet stb.) dolgozó összes munkavállalóik, titkos szavazással, saját maguk közül választják. Ha a munkavállalók száma három vagy ennél kevesebb, bizalmi választásra szükség nincsen. Három munkavállalón felül kb. 200 munkásonként kell egy-egy bizalmit választani. A töredék számokat nem kell figyelembe venni (pl. .ahol a munkások száma 380, ott is elég egy bizalmi). A bizalmit részcsoportonként kell megválasztani (tehát ua. munkaadónál is üzemenként elkülönítve, pl, iroda, műhely, expedíció stb.). Ha ua. munkaadónál több bizalmit választottak, akkor a bizalmiak maguk közül, ugyancsak titkos szavazással, főbizalmit választanak, aki a többi bizalmival együtt, legalább hetenként egyszer, ülést tart, és ezen az ülésen tárgyalják a hatáskörükbe tartozó öszszes ügyeket. A bizalmi köteles minden hozzá tartozó munkavállaló panaszát vagy kérését meghallgatni, és amennyiben erre lehetőség van, még ugyanazon napon elintézni. Amennyiben a felmerült panaszt saját hatáskörében elintézni nem tudná, a szakcsoport vezetőségének azonnal jelentést tesz. Ellenőrzi, hogy a munkaadó szervezett munkást alkalmazott-e, és az üzem vagy csoport munkavállalói tagjai-e saját szakcsoportjaiknak.