Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

II Az üzemi bizottságok hatáskörének szabályozása, harc a tőkésekkel (1945. február—július)

adó nem választhatja ki a megfelelő tudású és jellemű alkalmazottat, illetve ilyen szempontból való alkalmatlanságuk esetén nem cserélheti ki őket, úgy a vállalat nem vezethető. ad. 15. §. Mennyiben kötelező az üzemi bizottság véleménye. ad. 17. §. Számos vállalat igen nagy áldozattal állított fel jóléti intézményeket. Móltányos tehát, hogy ezek ellenőrzése legalábbis paritásos bizottság útján történjen. ad. 20. §. Milyen célból és miért ilyen gyakran tartandó üzemvezetői értekezlet? Ez a pont úgy is értelmezhető, hogy az üzemi tanács a folyó üzem minden kérdésébe irányítólag beleszólhat. ad. 21. §. Ismét nem világos, milyen kérdés érinti az üzem termelését. Végeredményben minden a vállalatot érintő kérdésre rámondható, hogy érinti az üzem termelését. Helyes, hogy egy vitákat eldöntő szerv legyen felállítva. Ezt a szakaszt a 24. szakasszal megfelelően egybe kell foglalni. Ha csak egy országos szervezet áll rendelkezésre, amely vitás ügyekben dönt, úgy a túlzott centralizáció hátrányai következhetnek be. (Állandó pörlekedés, elintézés késése stb.) Szükséges annak biztosítása, hogy a munkaadók is és megfelelő szaktudású pártatlan, elemek is képviselve legyenek a döntő szervben. ad. 23. §. Sok vállalatnál nincsenek és talán sokáig nem lesznek jelen a munkaadók, illetve a munkaadók megfelelő jogú képviselői. ad. 25. §. Célszerűnek látszik világosan elrendelni az újraválasztást. Csak felesleges vitákra ad alkalmat a többféle rendelet. Csak a legritkább esetben képzelhető el, hogy még a rendelet előtt létesült bizottság megalakulásának módja és működése a rendelet szellemében történt légyen. Tisztázandó volna, hogy [a] még nem törvényesen megalakult bizottságok esetleges helytelen intézkedéseinek mik a következményei. (Pl. alkalmazottfelvétel vagy -elbocsátás.) Négyoldalas, géppel írt fogalmazvány. — OL Wolfner ir. 29. cs. 1945.