Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

II Az üzemi bizottságok hatáskörének szabályozása, harc a tőkésekkel (1945. február—július)

Kérjük Elvtársunkat, tanulmányozza ezt a kérdést, vagy adja ki ipari szakértőinek, vagy a párt szakértőinek, mert fontosságánál fogva mindenekelőtt kell ezzel a szervezési kérdéssel foglalkozni. Barátság! Az üzemi bizottság Háromoldálas, géppel írt fogalmazvány. — Főv. L „Gránit" gyár ir sz. n. 32/c BUDAPEST, 1945. MÁRCIUS 5. Az Engel Károly Elektromos Gyár üzemi bizottságának javaslatai az üzemi bizottságok működési szabályzatának módosítására 1. Tekintettel arra, hogy a legkisebh üzemek is ma a nagy technikai fejlődöttség és gépesítettség mellett igen nagy termelőképességűek, tehát proponáljuk, hogy nem 50, hanem 20 alkalmazott esetén is üzemi bizottság alakuljon. Az üzemi bizottság sokkal jobban látja el a munkásság éraekeit, mint egy vagy két bizalmi. 2. A volt személyzeti osztályvezetőt leváltani, hogy az esetben, ha ezt a tisztséget a tulajdonos töltötte be, aki minden esetben a főnökség érdekeit képviselte, úgy ezen munkakört az üzemi bizottság egyik tagjával kell betölteni. Nyilvánvaló, hogy az" üzemi személyzeti ügyek intézését rendszerint egy reakciós úr töltötte be, aki minden esetben a főnökség érdekeit képviselte, a munkásság kizsákmányolása árán, tehát igen megokolt az illető urak mielőbbi eltávolítása vagy más munkakörbe való helyezése, és az üzemi bizottságból való, új személyzeti ügyek intézőjének a beválasztása. 3. Az üzemi bizottságot olyan jogkörrel kell felruházni, hogy a tisztviselők munkakörét ők • állapítsák meg. Ezen körülményt azért tartjuk fontosnak, mert igen sok, igen értékes tisztviselőt, baloldali magatartása miatt, háttérbe szorítottak. 4. Üzemekbe szervezett munkást és szervezett tisztviselőt lehessen felvenni.