Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

II Az üzemi bizottságok hatáskörének szabályozása, harc a tőkésekkel (1945. február—július)

Nem lehet alkalmazottnak tekinteni az igazgatókat és azokat á vezető tisztviselőket, .akiknek a vállalat vagy a személyi osztály vezetésében döntő befolyásuk van. 2- § Az üzemi bizottságok hatásköre kiterjed a kérdéses üzemnek a munkaviszonyt illető összes ügyeire, úgymint a munkabérre, munkaés szabadságidőre, az alkalmazottaknak a munkaviszonyból folyó jogainak érvényesítésére, közös gazdasági és jóléti érdekeire, különösen pedig a családvédelemre, üzembiztonsági, egészségügyi berendezésekre, kulturális és jóléti intézményekre, a balesetek elleni védekezésre. Kiterjed a bizottság hatásköre az alkalmazottakkal való bánásmódra, az alkalmazottak fegyelmi ügyeire, a munfcaviszályok békés elintézésére, valamint a munkafeltételekre, a gyári munkarend és munkafegyelem összes kérdéseire. Kiterjed ezenkívül a bizottság hatásköre az üzemnek a fasisztáktól [való] megtisztítására, valamint olyan egyének eltávolítására, akik részt vettek az üzem megrongálásában. Az üzemi bizottság általában közreműködik javaslataival a jobb és gazdaságosabb termelés előmozdítása érdekében, új munkamódszerek bevezetésénél, és mindenben elősegíti a termelés eredményességét. Éppen ezért a munkaadók tartoznak az üzemi bizottságnak negyedévenként pontos jelentést tenni a vállalat helyzetéről, üzletmenetéről és a munkapiac várható alakulásáról. Mindazokban az üzemekben, amelyeknek létszáma 200-on felül van, az üzemi bizottságoknak joguk van betekinteni az egész üzletmenetbe, tehát joguk van szakértők útján az üzleti könyveket is megvizsgálni. Részvénytársaságoknál, szövetkezeteknél és korlátolt felelősségű társaságoknál pedig biztosítani kell részükre az igazgatóság, illetve taggyűlés ülésein való részvételt is akként, hogy az üzemi bizottság által erre a célra kijelölt tagot teljes tanácskozási jog illeti meg, de a céget kifelé nem képviseli. 3. § Az üzemi bizottság megalakításánál külön szavaznak a munkások és külön a tisztviselők, az alábbi módszerek szerint. A bizottság munkájában azonban együttesen vesznek részt. Ügy a munkásoknál, mint a tisztviselőknél a választást úgy kell eszközölni, hogy a különböző szakmák, illetőleg kategóriák (így pl. a tisztviselőknél mérnöki, művezetői, műszaki, kereskedelmi stb.) lehetőleg képviselve legyenek a bizottságban.