Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

I Az üzemi bizottságok alakulása és első intézkedései, a gyárak helyreállítása, a termelés megindítása (1944. október—1945. február)

új korszak kezdődik, és ennek alapköveit a dolgozóknak nagy tömege teszi le. Tehát aki dolgozik, az a munka gyümölcsét élvezze, és nem úgy, mint a múltban volt. Figyelmeztetem a bizottságot, bizalmiakat és rajta keresztül a munkásságot, hogy ne essünk viszsza a régi rendszer hibáiba, mert akkor a munkánk hiábavaló volt. Ezt a Technikai Bizottság megalakításával kapcsolatosan említem, mert rövidesen erre is sor kerül. Azok a régi vezetők (mérnökök, üzemvezetők és igazgatók), akik a munkára jelentkeznek, a bizalmiak tolmácsolásával, az üzemi bizottság jóváhagyása mellett történik, ez azt jelenti, hogy a gyár szolgálatába léphetnek, de munkájukat az üzemi bizottság ellenőrzi. Tehát a kapitalista elgondolás egyáltalán nem érvényesülhet. Ha ilyen értelemben a munkásság magáévá teszi az ügyet, az átmeneti kapitalista uralmat megrövidítjük, és megalapozzuk jövőnket. Ehhez fontos az, hogy a munkásság a bizalmiakkal és az üzemi bizottsággal egyetértve, öntudatosan és szervezetten erős legyen. A történelem Lenint és Sztálint igazolta. A Szovjetunió felépítésében és nagyságában az Üzemi Bizottságnak nagy szerepe, azaz döntő bizonyítéka van. Ilyen értelemben vegyük tudomásul ennek fontosságát. Pálinkás elvtárs rávilágít a régi háborús hibákra, és kéri az elvtársakat, hogy ne engedjük ki kezünkből azt, amit megszereztünk, hanem dolgozzunk egyetértéssel mindannyian. Weisinger elvtárs még az ellátással foglalkozó egyén kijelölését javasolja. Több tárgy nem lévén, az ülés 5 órakor ért véget. Egyoldalas, kézzel, tintaceruzával írott fogalmazvány. — Weisinger Mihály személyi tulajdonában. Az 1944. július 27-i nagy bombatámadáskor, a gyárt ért jelentős károk miatt, a termelés megszűnt. Az igazgatóság a Budapesten maradt munkások foglalkoztatására Budakalászon bérbe vette a Celter Miksa-féle szövőüzemet. Csepel felszabadulása után, az MKP helyi szervezetének kezdeményezésére, a csepeli gyártelepre bejáró 100—120 alkalmazott, 1945. január 18-án, nyolctagú üb-t választott. Az üb elnöke: Apró József fonómester. Tagjai: Erdődi István gépkocsivez., Egyed György, Jambrinkovits Rezső, Szolga József fonómesterek, Nolipa Károly