Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

Á nemzeti bizottságok és az üzemi bizottságok Az üzemi bizottságok létrehozását sok helyütt a nemzeti bizottságok kezdeményezték és támogatták. A felszabaduláskor szétesett reakciós közigazgatási apparátus helyébe a helyi forradalmi erők testületei, bizottságai léptek, melyek később nemzeti bizottság néven mint a Magyar* Nemzeti Függetlenségi Front helyi szervei működtek. A nemzeti bizottságban az MNFF pártjainak képviselői voltak jelen, és a kommunisták befolyása alatt álló forradalmi elemek játszották bennük a vezető szerepet. A felszabadulás hónapjaiban a nemzeti bizottságok a közigazgatás funkcióit töltötték be, határozati és végrehajtási jogokkal. A demokratikus államhatalom helyi szervei voltak, és a fasizmus elleni harc, továbbá a demokratikus átalakulás szellemében irányították területükön a gazdasági és a politikai teendőket. Az iparilag fejlett vidékeken, Miskolcon, Budapesten és környékén a. nemzeti bizottságok a munkáspárti tagok kezdeményezésére határozott ipar- és munkáspolitikát valósítottak meg. Különösen erőteljesen szorgalmazták az üzemek munkájának megindítását, nagy aktivitással foglalkoztak az üzemi munkásság életével, ós közvetlenül részt vettek az üzemi bizottságok megalakításában. A budafoki nemzeti bizottság külön üzemi bizottsági alosztályt szervezett, azzal a feladattal, hogy a termelés megindítását és az üzemi bizottságok megalakítását kezdeményezze.

23 Az albertfalvi nemzeti bizottság „Kerületi Üzemi Bizottság" néven szintén központi irányító testületet szervezett. A budapesti nemzeti bizottság pedig megalakulása után azonnal felhívással fordult a gyárak munkásaihoz és vezetőihez, hogy kezdjék meg a termelést, és mindenütt alakítsák meg az üzemi bizottságokat.

26 ötös bizottsága 1945. január 28-án utasítást

27 adott ki az üzemi bizottságok működési szabályzatának elkészítésére, melyet a Szakszervezeti Tanács február elején ismertetett a szakszervezeti és üzemi vezetőkkel. Az Ötös bizottság az elhagyott vállalatok élére vezetőket nevezett ki. A nemzeti bizottságok aktív részvétele az üzemek és az üzemi 23 Az alosztály vezetője az üzemek helyzetéről rendszeresen informálta a nemzeti bizottságot. 1945. február 22-én a Vatta-gyárban megalakított üzemi tanácsról; február 26-án az Asbestos-gyár és a Zománcgyár helyzetéről számolt be; február 28-án pedig a Weiner-gyárban megalakított üzemi tanácsról tett jelentést. (PestNógrád megyei L. Budafoki NB 1945. február 22-i, 26-, 28-i jkv.) 28 A felhívást nem sikerült megtalálni. Az üzemektől a BNB-hez, illetve az MKP központjába küldött jelentésekből azonban megállapítható, hogy sok helyen e felhívásra jöttek létre az üzemi bizottságok. Pl. a Shell Kőolaj Rt.-nél február 8-án, a Nyírbogdányi Petróleumgyár Rt.-nél 1945. február 10-én, a Fantó Egyesült Magyar Ásványolaj gyárak Rt.-nél 1945. február 14-én. (Pl Arch. 2/16—93.) 27 Főv. L BNB ülés jkv. 1945—46. Az ötös bizottság 1945. január 28-i ülés jkv. 2* 10