Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

de egyoldalú pártérdekbői niereven ragaszkodott a íajstroihos választás beiktatásához az üzemi alkotmányba. Az MKP 1947 nyarán a nagybankok és az ipari vállalatok küszöbön álló államosítása miatt már nem tartotta szükségesnek, hogy az üzemi bizottságokat na~ gyjobb jogkörrel ruházzák fel. Államosított vállalatoknál elegendő garanciának tartotta a munkásigazgatók funkcióba állítását. A lajstromos választáshoz pedig nem volt hajlandó hozzájárulni, mert a pártlisták létét az üzemi bizottsági választásokon ellentétesnek tartotta a pártnak a szakszervezetekre vonatkozó álláspontjával. Az MKP a lajstromos választásban a munkásegység megbontásának eszközét látta.

m Az MKP-nak az üzemi bizottságok kérdésében elfoglalt, az államosítások közeli megvalósulásával indokolt álláspontja a gyakorlatban is kezdett már fokozatosan érvényesülni. A kommunista közlekedésügyi miniszter épp az üzemi bizottságok jogkörének bővítéséért folytatott harc idején szűkítette a hajózási és a közlekedési vállalatok üzemi bizottságainak szerzett jogait.

303 Az államosított szénbányászatban és nehéziparban, a MÁSZ-nál és a NIK-nél ugyancsak előtérbe lépett az a törekvés, hogy az üzemi bizottságok részvételét a vezetésben feleslegesnek tekintsék, ós jogaikat szociális és kulturális érdekvédelmi feladatokra korlátozzák. Ez a törekvés a nagy nehézipari vállalatoknál az üb-k heves ellenállásába ütközött, amelyek a végsőkig ragaszkodtak korábban kiharcolt jogaikhoz. A Ganz Vagon- és Gépgyár üzemi bizottságának elnöke a NIK megszervezése után kijelentette, hogy az üzemen belül nem a NIK, hanem, „az üzemi bizottság az úr". (171. sz.) A Gazdasági Főtanács és a NIK kommunista funkcionáriusai ezzel szemben ismételten hangsúlyozták, hogy az államosított vállalatok üzemi bizottságainak az egyszemélyi vezetéssel szemben már nem kell a munkásság érdekeit védelmezniük,

304 és hogy az üzemi bizottságok feladatai az államosított vállalatoknál megváltoztak. Az üzemi bizottságok a jövőben nem állíthatják a munkásságot az üzemek tulajdonosával, az állammal szembe.

305 Ez az állásfoglalás arra a nézetre támaszkodott, hogy az államosított üzemek élére állított munkásigazgatók is a munkásság országos érdekeit képviselik, s mellettük az üzemi bizottságok fő feladata az üzem vezetősége által előírt munkaterv támogatása és a szociális, kulturális érdekvédelmi feladatok ellátása lehet csupán. 302 PI Arch. 2/16—100. **MK 1947. 39. sz. 1500/1947. KM SZ. rend. ** OL WM O. 1094. sz. 805 PI Arch. 2/16—2.