Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)
Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)
Az SZDP harca üzemi bizottsági és szakszervezeti pozícióinak megerősítéséért. Az üb-k védik a munkásegységet Az SZDP a Hatos Bizottság működésének idején tovább folytatta erőfeszítéseit, hogy helyzetét az üzemi bizottságokban, a szakszervezetekben és az államosított vállalatok vezetőségében megerősítse. Mivel a két munkáspárt Összekötő bizottsága 1947. január végén elhatározta az üzemi bizottsági választások folytatását, az SZDP elsősorban erre a területre összpontosította tevékenységét. 277 A Szombathelyi Magyar Pamutiparnál, a Mauthner Bőrgyárban, az Oriongyárban és több középüzemben 278 elért szerény választási eredményei után pedig tevékenységének súlypontját a szakszervezetekre helyezte át. Különösen a vasas-, a textilipari és a vegyipari szakszervezetek kerültek az SZDP támadásainak középpontjába. Leghevesebb harc a vasasszakszervezetben folyt, ahol a szociáldemokratáknak sikerült némi pozíciónyereséget elérniök. E manőverek miatt a két párt viszonya a szakszervezetekben 1947. március végén, április elején, kedvezőtlenül alakult. 279 A -pozícióharc kiterjedt az állami és az államosított üzemekre is, hasonló méretekben. A MÁVAG-nál például a bizalmi testület az üzemi bizottság kommunista elnökét javasolta vezérigazgatói kinevezésre, akit az iparügyi miniszter kinevezési okiratának megérkezése előtt be is akart helyezni funkciójába. A gyár üzemi SZDP-szervezete a bizalmi testület lépése ellen élesen tiltakozott, és az üzemi bizottság szociáldemokrata alelnökének a kinevezését követelte. 280 Hasonló vita folyt a két munkáspárt között a NIK vezetéséért is. Mivel a vezetőségi pozíciók elosztásában nem sikerült megegyezni, a munkásigazgatók kinevezése — a Salgótarjáni Acélgyár és a Győri Vagongyár kivételével — hónapokig késett. A NIK munkáját az is nagymértékben nehezítette, hogy nem kapott kellő támogatást az üzemi bizottságoktól és a munkásságtól. A Weiss Manfréd Acél- és Fémművek szociáldemokrata többségű üzemi bizottsága például a saját kezébe vette az üzem vezetését, és a NIK rendelkezéseit tetszése szerint hajtotta végre. 281 A feszült277 Pl Arch. 2/16—94. 278 PI Arch. 253/061/1947/63. 279 pi Arch. 2/16—100. 280 Uo. 253/061/1947/49. A MAVAG-ban történtekre magyarázatot ad az, hogy a bizalmi testületnek 80 MKP és 15 SZDP tagja volt. 281 Nem egy esetben a NIK vezetőségének a magatartása váltotta ki a nehézipari vállalatok üzemi bizottságainak az ellenállását. A vállalatokhoz kiküldött NIKellenőrök fellépése ellenszenvet keltett. Rossz benyomást váltott ki az is, hogy termelési értekezletekre az üzemi bizottságokat nem hívták meg. Vagy a NIK az üzemi bizottságok és a bizalmi testületek kikapcsolásával nevezett ki a vállalatokhoz főtisztviselőket. (Pl Arch. 2/16—2.)
