Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

madást az MKP helyi pártszervezete eÜen, mert a vállalat három gyártelepének üzemi bizottságaiban a szociáldemokrata munkásság állítólag nem volt arányszámának megfelelően képviselve.

256 Kétségtelen, hogy az SZDP sérelmi politikája és a paritás elvére való szüntelen hivatkozása nem szolgálta a két munkáspárt harmonikus együttműködését. De a munkásegység megzavarásáért nem minden esetben csak a szociáldemokratákat terhelte a felelősség. Az MKP III. kongresszusa is elítélte azokat a kommunista funkcionáriusokat, akik „kommunistákhoz nem méltó módon toboroznak a szociáldemokrata pártból tagokat". Az MKP felső vezetése helytelenítette azoknak a párttagoknak a magatartását is, akik az üzemekben a szociáldemokratákat „felülről kezelték", és az SZDP régi hibáit felrótták. A Weiss Manfréd Acél- és Fémművekben — amint azt az üzemi MKP-szervezet titkára jelentette — a kommunisták körében mind gyakoribbá vált a szociáldemokratákkal szemben „a sértésig menő bizalmatlanság".

257 Az üzemi bizottságok általában a két munkáspárt nézeteltéréseinek kiegyenlítésére törekedtek. Üléseikről fennmaradt jegyzőkönyvek nagy száma tanúskodik e tekintetben végzett fáradhatatlan munkájukról. Az Oetl Gépgyár és Vasöntöde üzemi bizottsága 1946. augusztus végén, majd november közepén figyelmeztette a munkáspártok tagjait, hogy közeledjenek egymáshoz, és találják meg az együttműködés módját. (155. sz.) Figyelmeztette őket a továbbképzés fontosságára, valamint a pártnapok rendszeres látogatására, mert „a pártnapokon elhangzott előadások megmutatják a szocializmus felé vezető utat".

258 A Magyar Olajművek üzemi bizottsága 1946. szeptember végén szintén az együttműködésre és a nevelésre hívta fel az MKP és az SZDP üzemi pártszervezetének vezetőit, mert „enélkül a munkafegyelem megszilárdítása és a termelés fokozása nem valósítható meg". (158. sz.) Hasonló állásfoglalások egész sora ismeretes. Még egy figyelemre méltó eredményről kell e helyen megemlékeznünk, amely szintén a stabilizációhoz fűződik: a munkások és a műszaki értelmiség kapcsolata ebben az időszakban örvendetes módon megjavult. A műszaki értelmiség szerepe megnőtt, ami kifejeződött abban is, hogy amíg 1945-ben csak 30, 1946-ban már 200 műszaki értelmiségi dolgozó tevékenykedett a különböző üzemi bizottságokban. Tapasztalatuk és tudásuk a valóságnak megfelelő, reális normák kialakításában és a termelés ellenőrzésében mind nagyobb területen kezdett érvényesülni. (152. sz.) 256 OL Magyar Pamutipar ir. sz. n. »»Bp-i PB Arch. RM. 1. d. 368 Főv. L Oetl Gépgyár ir. 11. cs. 86. d.