Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

sági rendszer kiállta a próbát, méltányosnak tartotta, hogy az üzemi bizottságokat a tőkések ellen vívott harcukhoz felvértezzék, és ré­szükre több jogot biztosítsanak. 244 A pártvezetőségben a főtitkár álláspontja érvényesült, az üzemi bizottságok jogköreinek bővítése a kongresszus határozatai közé nem került be mint végrehajtandó feladat. Az Iparügyi Minisztérium és a Szakszervezeti Tanács a munkásellenőrzés kiterjesztése mellett 1946 őszén az üzemi bizottságok meg-megújuló panaszai az Ipar­ügyi Minisztériumot arra bírták, hogy az 55 000-es rendelet módosí­tásának a gondolatával foglalkozzék. Ezzel kapcsolatban az Ipar­ügyi Minisztériumban, 1946. szeptember végén készült feljegyzés arra mutat, hogy a minisztérium a jogkör kibővítése mellett első­sorban a saját befolyásának a növelésére gondolt. Az említett fel­jegyzés részletes vizsgálat alá vette az 55 000-essrendelet módosítást igénylő fejezeteit, és az üzemi bizottságok működésének hatékonyab­bá tételére több konkrét javaslatot tett. Ezek egyfelől szabatosan körülírták az üzemi bizottságok jogkörét, és megfelelő büntető szankciókat tartalmaztak, másfelől azonban — az üzemi bizottságok megbízatásának meghosszabbításával és a kerületi döntőbizottságok beiktatásával — korlátozták az üzemi demokráciát s a szakszerve­zetek felügyeleti jogait. 245 Az Iparügyi Minisztérium 1946. évi töredékes iratanyagában ta­lálható „Irányelvek az üzemi bizottságokról szóló új rendeletterve­zetihez" című másik feljegyzés a minisztérium befolyását még na­gyobb mértékben kívánta biztosítani. Az „Irányelvek" javaslatai szerint az üzemi bizottsági tagok megbízatását az iparügyi miniszter bármikor megszüntetheti, az üzemi bizottsági üléseken magát rend­szeresen képviseltetheti, az ellenőrzés pedig csak egészen szűk terü­letre, az alkalmazottak illetményeire vonatkozó üzleti könyvekbe való betekintésre terjedt volna ki. Csaknem bizonyosra vehető, hogy az „Irányelvek"-et a GYOSZ valamelyik funkcionáriusa juttatta el az iparügyi miniszterhez. Erre mutat az üb-k jogkörének megnyirbá­lásán /kívül az is, hogy az Országos Üzemi Döntőbizottságban a GYOSZ képviseletét az Ipartestületek Országos Központja (IPOK) rovására 5 tagról 7—8 tagra javasolta felemeltetni. 246 344 SZN 1946. október 2—3. sz. 245 OL Ban Antal ir. 3. cs. 246 OL Ip. Min. töredékes ir. sz. n.

Next

/
Oldalképek
Tartalom