Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

nes nemzetgyűlés, az ország túlnyomó többségének akaratát kifejező népképviselet, és az MNFF programja alapján megválasztotta az ideiglenes nemzeti kormányt, az új népi demokratikus állam hatalmi szervét. A munkás és paraszt tömegek részvételével, a Mag/ar Kommunista Párt vezetésével kibontakozó népi demokratikus forradalom a fasizmus, a feudális maradványok, a fasiszta diktatúra fő támaszát alkotó finánctőke és nagybirtok ellen, az általános demokratikus, a társadalmi haladást szolgáló feladatok megvalósítására irányult. Az új hatalom, amely a munkás-paraszt forradalmi demokratikus diktatúra egyik válfaja volt, a helyi népi-forradalmi szervekben, az újonnan szervezett fegyveres testületekben, a decemberben létrejött új államhatalmi szervekben öltött testet.

2 A szétzúzott Horthy- és Szálasi-rendszer romjain születő népi demokratikus államhatalom rendkívül súlyos gazdasági örökséget kapott. A bombázások, a német fasiszták és nyilas bérenceik fosztogatásai és a harcok következtében a termelési apparátus megbénult. A pusztulás csak kisebb miértekben sújtotta a bányászatot és a kohászatot, melynek berendezései aránylag csekély háborús károkat szenvedtek.

3 A gyáripar állapota már sokkal kedvezőtlenebb volt. A 3602 gyár közül 2119 (58,8%^-üzemnek átlagban csökkent a termelőképessége, 45,7%-kal. Az egész gyáripart véve alapul, a csökkenés 23,9%-os volt. Ez azt jelentetté, hogy Magyarország gyáripara a második világháború következtében termelőképességének egynegyed részét elvesztette. Ha az egyes iparágak üzemeiben végbement pusztulás adatait külön-külön vizsgáljuk, még vigasztalanabb képet kapunk. A gépgyártó ipart 78,8%-os, a gépgyártó műhelyeket 83,6%-os ksapacitásveszteség érte.

4 Egészen csekély azoknak a gyáraknak — kivételes eseteknek — a száma, amelyek lényeges kár nélkül vészelték át a pusztulást: 388, azaz az összes gyárak 8 %-a, Budapesten pedig a gyárak 6 %-a menekült meg a kisebb-nagyobb rombolástól.

5 Az ipari üzemeket ért károk nagyságát csak fokozta, hogy elsősorban a termelőeszközöket gyártó iparágakat érték a legnagyobb veszteségek. A helyzetet súlyosbította, hogy az ország nyersanyagkészletének 63,3%-a, félkész- és készgyártmányainak pedig 63,6%^a elpusztult. A vasúti berendezéseknek több mint 80%-a romokban hevert. A fasiszták felrobbantották a hidakat, a víztornyokat, a pá3 Nemes Dezső: Magyarország felszabadulása. 2. kiad. Bp., 1960. 150—165. és 223—237. old.; Szabó Bálint: Forradalmunk sajátosságai 1944—1948. Bp., 1962. 25—26. old. c; 3 A Magyar Nemzeti Bank 1947. évi közgyűlésének jelentése. 19. old. 1 4 OL KÖM Be. O. XVHI/4. d. adatai alapján. • 5 Magyarország ipara 194« nyarán. „Ipari újjáépítésünk". Bp., 1947. 16. old.