Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Baranya megye

feletti birtokosok (Esterházyak, Batthyányak, a kamara, a pécsváradi apátság, a pécsi püspökség, káptalan és szeminárium, valamint a pécsi székesegyház) tulajdonában volt. A nagybirtokosok ilyen magas arányszámával a Dunántúlon ebben az időben Mosón megye kivételével nem találkozunk.

4 A robotszolgáltatás emelése az 1760-as években Baranya megyében széleskörű ellenállást váltott ki, s amikor az 1766. évi dunántúli paraszt mozgalmak, valamint a 12 napos robot híre ide is elérkezett, a mozgalom átterjedt Somogy megyéből Baranyába is. A megye számos helységében a különféle uradalmakhoz tartozó jobbágyok fellázadtak a súlyos földesúri szolgáltatások, elsősorban természetesen a magas robot miatt. Katonai erővel, a jobbágyok vezetőinek bebörtönzésével fojtották el a mozgolódásukat.

5 Az elégedetlenség nagyságára jellemző, hogy a dunántúli megyék között Zala, Vas és Tolna mellett Baranya megye az elsők közé tartozott, ahol az úrbérrendezési eljárást megindították. Az egységes urbárium bevezetését 1766. december 29-én rendelték el, de az úrbérrendezési eljárás a kilenc kérdőpont felvételével Baranya megyében már 1766. október 29-én megindult. Először a pécsi püspökség falvaiban láttak munkához, de még ugyanabban az évben sor került a baksai uradalom, a pécsi szeminárium, a Melczer család, a szentlőrinci Esterházy uradalom, valamint a pécsi káptalan jobbágyfal vainak úrbérrendezésére is. A megyében az úrbérrendezési eljárást 1767. október 15-én fejezték be. Az úrbérrendezési eljárás királyi biztosa a megyében Győry Ferenc helytartótanácsos volt. Az eljárás során két mezőváros és 328 község került úrbérrendezés alá.

6 Az úrbéri tabellák csaknem valamennyi helységről fennmaradtak. Tíz esetben (Abaliget, Baranyavár, Bár, Besence, Bisse, Bodony, Drávaszentmárton, Jenő, Lapancsa, Laskafalva) kellett az adatokat a későbbi, kancelláriai kötetből pótolni.

7 4. H. Pálffy Xlona: Baranya megye 100 holdnál nagyobb birtokai és birtokosai a XVIII. századtól napjainkig. Magyar Statisztikai Szemle, 1933. 5. Vörös Károly: Az 1765 — 66-i dunántúli parasztmozgalom és az úrbérrendezés. Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon. 1711 — 1790. Szerk. Spira György. Bp. 1952. 6. Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Dep. urbariale, Acta urb. comit. Baranyensis. 7. Országos Levéltár, Magyar Kancellária levéltára, Acta Generalia 1786. évi 3688 szám. Az 1773-ban készített Lexicon Locorum sze" rint Baranya megyében 351 helység volt (ebből 7 mezőváros), tehát az úrbérrendezés 1766— 1767-ben 21 helységet nem érintett. Ezeknek túlnyomó többsége 1767 utáni telepítés volt (Gyűrűfű, Karácsondfa, Kám, Keskend, Kisdárda, Kisszentmárton, Óbánya, Ófalu, Szentkirály, Szentlászló, Ugyvár, Újbánya, Űrfű), négy helységet viszont a Lexicon Locorumban nemzetiségi alapon többfelé választottak szét, mint az urbáriumokban (Pécsvárad oppidumot, valamint Hidar, J akabfalu és Ürög helységeket) .

8 Két mezőváros — Siklós és Mohács — királyi engedéllyel maradt ki az úrbérrendezésből. Az úrbéri tabellák adatait összegezve a megye úrbéres földjeire a következő adatokat kapjuk: Belsrt telek Szántó Rét összesen (hold) (hdd) (kaszás) fhold) 14 720 230 368 63 191 281 279 Százalékban: 5,23 72,30 22,47 100,00 Eszerint Baranya megye áll az első helyen a 11 dunántúli megye között az úrbéres földek területét tekintve. Baranya megye hasznavehető földterülete a XVIII. század második felében Bárándy szerint 1 219 610 magyar hold volt.

9 Ebből az erdők (266 870 hold), a legelők (17 240 hold), a szőlők (50 048 hold), a kertek (12 000 hold) nem kerültek bele az úrbéres összeírásba. A szántók összes területe a megyében ekkor 321 882 hold volt, ebből 203 368 hold, tehát csaknem kétharmad rész az úrbéres népesség kezén volt. A rétek pedig szinte teljes mértékben az úrbéresek birtokában voltak, ugyanis az összehasonlításul használt Bárándy-féle adat szerint a megye rétterülete ekkor 66 800 hold kiterjedésű volt. Az úrbérrendezéskor megállapított telki állomány Baranya megyében a következő volt: az egésztelekhez tartozó szántó az I. osztályban 22, a II. osztályban 24, a III. osztályban 26 hold, a rét pedig a minőségtől függően 8, 10, 12 kaszás. Az egyes osztályokba tartozó helységek száma és a szántóföldek területe a következő volt: 8. Lexicon Locorum Eegni Hungáriáé Populosorum Anno 1773 officiose confectum. Bp. 1920. 9. Bárándy János: Magyarország statisticai összes átnézete. Bécs, 1842 — 44.