Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Zala megye

100 hold 101—500 501—1000 1001—5000 5001—10 000 10 000 hold Nem kategoŰrbéresek száma alatti holdas holdas holdas holdas feletti rizálható összesen birtokon birtokon birtokon birtokon birtokon birtokon birtokon Telkes jobbágy669 1 099 878 1 785 1 781 3 417 295 9 924 Százalékban: 6,74 11,07 8,85 17,99 17,95 34,43 2,97 100,00 Házas zsellér 1 158 903 901 984 1 495 3 075 407 8 923 Százalékban: 12,98 10,12 10,10 11,03 16,75 34,46 4,56 100,00 Hazátlan zsellér 13 46 88 48 270 344 3 812 Százalékban: 1,60 5,67 10,84 5,91 33,25 42,36 0,37 100,00 összes úrbéres 1 840 2 048 1 867 2 817 3 546 6 836 705 19 659 Százalékban: 9,36 10,41 9,50 14,34 18,03 34,77 3,59 100,00 Az úrbéresek helyzetét sok tekintetben meg- az alábbi táblázat: határozó helyhezkötöttség arányait mutatja be Ha eltekintünk azoktól a helységektől, ahol szabadköltözési jogú és örökös jobbágyok vegyesen éltek, a „szabadmenetelűek" száma akkor is meghaladja az örökösök számát. Szabadköltözésűek valamennyi mezőváros úrbéres lakosai Lenti külsőváros kivételével, ahol örökös jobbágyok is éltek. Szabadköltözésűek továbbá általában a török hódoltság alatt részben vagy egészben elpusztult falvakba betelepített úrbéresek, végül a kuriális falvakban élő jobbágyok is. Muraköz és a belatinci uradalom összes falvainak, az alsólendvai uradalom nagyobbik részének és a lenti uradalom néhány falujának lakossága örökös jobbágyokból áll. Zala megyében az úrbérrendezés idején összesen 23 mezőváros volt. Közülük Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Turnischa, Szentgrót és Nova nem esett úrbérrendezés alá. A többi 18 mezővárosban volt az úrbéres telki állomány 3,15, a telkes jobbágyság 3,04, a házas zsellérség 28,97, a hazátlan zsellérség 15,15 és a teljes úrbéres földterület 6,78 százaléka. Maguk az úrbérrendezésnek alávetett mezővárosok jogállásukat és társadalmi rétegződésüket tekintve igen különbözőek. Csáktornyán, Keszthelyen, Kotoriban, Légrádon, Per lakon és Sümegen nagyszámú úrbéres zsellér mellett jelentős tömegben élt polgárság is. Ez a polgárság általában kézműiparosokból és kereskedőkből állott, de Perlakon az úrbéres telekkel rendelkező jobbágyokat nevezték polgárnak. A mezővárosok másik csoportjában, nevezetesen Tihanyban, Csesztregen, Szécsiszigeten, Dobronakon és Alsólendván a lakosság többsége úrbéres zsellér, kisebb része pedig úgynevezett polgár volt. A polgárság alatt ez esetben is kézműiparos és kereskedő foglalkozásúakat kell érteni. Néhány mezőváros, például Lenti és Csobánc lakossága túlnyomórészt telkes jobbágyokból és zsellérekből állott. Az ilyen mezővárosok esetében rendszerint maga a mezővárosi jelleg is vitatható. Végül az úrbéreseknek és a telki földeknek a birtokos-csoportok, illetve a birtoknagyság-kategóriák közti megoszlását tekintjük át. (A táblázatot Id. a bevezetés végén.) Az összes birtokosoknak 92,64 százaléka az úrbérrendezés idején világi magánbirtokos volt. A világi magánbirtokosok a megye egész úrbéres földterületének 79,82 százalékával, úrbéres népességének pedig 78,77 százalékával rendelkeztek. A világi magánbirtok kategóriáján belüli arányok híven tükrözik a birtokos nemesség belső megosztottságát. A 100 holdon aluli birtokosok (81,33%) a világi magánbirtok úrbéres népességének 11,23 százalékával, de úrbéres földjének csupán 4,51 százalékával rendelkeztek. Még az 500 holdon aluli összes világi magánbirtokosok tulajdonában is mindössze 15,60 százalék volt a világi magánbirtok összes úrbé24 369 Örökös helységek száma úrbéresek száma Szabadköltözésű helységek úrbéresek száma száma Ve helységek száma gyes úrbéresek száma Ismeretlen kondíciójú helységek úrbéresek száma száma C j helységek száma sszesen úrbéresek száma 178 5 916 190 7 383 117 6 056 6 304 491 19 659 Százalékban: 36,25 30,09 38,70 37,56 23,83 30,80 1,22 1,55 100,00 100,00