Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Veszprém megye

képest" robotoltatták a jobbágyokat.

10 Az egyre súlyosbodó feltételek miatt sok helység panasszal fordult a királynőhöz, sőt néhány község lakosai a falut is pusztán hagyták, tiltakozásul a földesúri önkény ellen. (Csősz, Felsőiszkáz.)

11 A mezővárosok egyre jobban megnyirbált régi kiváltságaikat peres úton igyekeztek visszanyerni. Várpalota, Pápa lakossága nyílt zendüléssel követelte a földesúr által durván megszegett régi szerződések betartását. A hosszan elhúzódó úrbéri pereknek csak egy részét zárta le az úrbérrendezés, a kérdések sok helységben a rendezéssel sem jutottak nyugvópontra. Az úrbérrendezés megindulását az 1767. január 23-án kiadott királynői rendelet jelzi Veszprém megyében, amely felszólítja a megyét a helységek osztályozására. A rendezés ellenőrzésére és irányítására királyi biztosként Szvetics Jakab személynök és Győry Ferenc helytartótanácsos kapott megbízást. A megye többszöri osztályozási javaslata, jelentései után a királynő végül is 1768. május 4-én kelt határozatával szabta meg végérvényesen a telki állományt, az egésztelekhez járó szántóföldet az I. osztályú földből 22, a II. osztályúból 24, a III. osztályúból 26 holdban állapítva meg, a rétet pedig 6, 8 vagy 10 szekér nagyságúra szabva a kaszálási lehetőség szerint.

12 Az úrbérrendezés nagyobb ütemben csak ezután indulhatott meg s lényegében 1768 végéig tartott. 1769. január 11-én terjesztette fel a megyei bizottság a rendezésre került helységek jegyzékét, illetve március 6-án és április 1-én a helységek urbáriumát. A rendezési munkálatokat a lakosság és a földesúr közötti ellentétek, huzavonák lassították. A vitákban az úrbéresek általában irtásföldek elvételét sérelmezték, vagy régebbi, kedvezőbb szerződésük érvényesítését kérték 10. Vinár lakosai szerződésük alapján 1749-ig évi 50 Ft-ot fizettek, ez az összeg később 100, majd 200 Ft-ra, 1762-től 250 Ft-ra nőtt. (A 250 Ft-ból 50-et robottal váltottak meg.) A Devecser mezőváros 1730 — 67 közti kiadásairól az úrbéri összeírási iratokhoz mellékelt kivonat szerint a város 1730—45 közt 400-460 Ft cenzust fizetett, 1746tól egyre emelkedő összeget, s 1766-ban már 870 Ft 89 kr-t. Országos Levéltár, Helytartótanácsi Levéltár, Dep. Urbariale, Acta Urb. Com. Vesprimiensis 1768. július 4. 11. Csősz község lakói 1741-ben, mikor a korábbinál súlyosabb urbáriumot kaptak, a helységet pusztán hagyták s csak a vármegye rendeletére tértek vissza. — Ugyanígy tettek Felsőiszkáz úrbéresei is az 1745. évi urbárium hatására. Csernye helységben az 1724-ben kapott szerződést 1746-ban, majd 1753-ban cserélte ki a földesúr egyre súlyosabbra. 12. Országos Levéltár, Helytartótanácsi Levéltár, Dep. Urbariale, Acta Urb. Com. Vesprimiensis 1768. május 4. az úrbéri reguláció helyett. Ugod helység, mely az Esterházy család birtokában volt, szabad jogát vitatta. A török háborúk alatti betelepedésükkor kötött szerződésben a földesúr, gr. Nádasdy Tamás szabadságot adott a helység lakóinak. „Személyében megnemeséttyük mindenek ellen" ígérte az 1608. évi szerződés. Elmúlván azonban a katonai szolgálat szüksége, az úrbérrendezés idején a földesúr már röghözkötött örökös jobbágyokként kezelte a falu népét. Ugod lakossága még 1769. december 2-án is tiltakozott a helytartótanácsnál az örökös jobbágyi minősítés ellen, s ugyanakkor védelmet is kért az uraság tisztjeivel szemben, kik panaszaik és ellenkezésük miatt „rettenetes kemény büntetésekkel fenyegetnek". A helység sok panasza és tiltakozása ellenére is örökösnek könyvelte el Ugod úrbéreseit az urbárium.

13 A vitás kérdések tisztázása vagy a helytelen felmérések korrigálása miatt több helység végleges úrbéri összeírása csak 1770-ben vagy még későbbi években készült el. Adatsorainkban 1770-es összeírás alapján közöltük Ajkarendek, Bársonyos, Béb, Borsosgyőr, Borszörcsök, Nagytevel, Rendek, Salamon, Ság, Szűcs, Ugod összeírását; Esztergár és Fájsz adatait pedig az 1773. évi tabella alapján. Veszprém megye helységei közül 128 került úrbérrendezésre az 1768 — 1773 közötti években. A rendezés alá vont helységek közül 125-öt községi jogállással, hármat (Marcaltő, Tüskevár, Vásárhely) mezővárosi jogállással írtak össze. Zirc és Mezőkomárom oppidumot a hosszas viták ellenére is községi jogállással rendezték. Az úrbérrendezésre került helységek közül egyedül Porva község tabellája hiányzik, adatait a helytartótanács számvevőségén készített összesítés alapján közöltük. Nem került úrbérrendezésre Veszprém városán kívül — hosszú pereskedések eredményeként — Devecser, Palota, Pápa és Vázsony mezőváros. Kihagyták a rendezésből Koppány, Németbarnag, Németszentlászló, Németszentkirály és Németszombat hely újonnan telepített német lakosságú falvakat, valamint Mesteri (másként Markó) szerződéses helységet, melynek lakói szívósan tiltakoztak az úrbérrendezés ellen, és 1741. évi szerződésük érvénybenhagyását kérték. Nem szabályozta a rendezés a megye három királyi telepítésű helységét: Szentgál, Szentkirályszabadja és Teleki községet, valamint az ugyancsak nemesi lakosságú kuriális községeket sem. Ez utóbbiak a rendezés idején gyéren lakott falvak voltak, elszegényedett, paraszti életformájú nemes lakossággal. A kuriális helységek száma 1770-ben mintegy 27-re tehető. 13. Uo. 1769. december 2. 22* 339