Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Bevezetés

Nagymarton, Németkeresztúr, Nyék, Szentmargaréta, Szentmárton, Széleskút). Vasban három nagyobb mezővárosban (Jánosháza, Léka, Rohonc) és két kicsiben (Vasvár, Vörösvár) van nagyon kevés úrbéres föld. Zala megye legtöbb mezővárosában (Alsólendva, Csáktornya, Csesztreg, Dobronak, Kotori, Légrád, Szécsisziget, Tapolca, Tihany, Sümeg) semmi úrbéres földet nem jegyeztek föl; a nagyszámú úrbéres zöme házas zsellér. A két szélső típus között minden megyében vannak közbeeső fokozatok, s természetesen a földben bővelkedő mezővárosokban is szerepe van az iparnak, kereskedésnek. Az úrbéri tabellákban rögzített adatok nemcsak a jobbágyságnak úrbéres földdel való ellátottságára világítanak rá, hanem az úrbéres földnek a földesurak közti megoszlására is. (Ld. a 14—19. összefoglaló táblázatban.) A kötetben tárgyalt megyékben a világi magánbirtok döntő fölénye bontakozik ki az adatokból. A 11 megye közül hétben az úrbéres földnek több mint háromnegyedrésze világi magánföldesurak kezén van. övéké Mosón megye úrbéres földjeinek több mint 91%-a,

50 Sopron, Tolna, Vas, Komárom megye úrbéres területének több mint 80%-a, valamint Zala és Somogy megye úrbéres területének majdnem 80%-a. Két megyében (Fejér, Veszprém) az úrbéres területnek több mint felét bírják a világi magánföldesurak. A világi és szerzetes papság egyedül Győr megyében birtokolja az úrbéres földeknek több mint a felét. (Az 55%-ból 29,50% a világi papságé, 25,52 a szerzetesrendeké.), Baranya és Veszprém megyében 30%on felül van a papi birtok, hét másik megyében pedig 10-től 21%-ig terjed. A kincstárnak csak egy megyében: Baranyában vannak birtokai; az úrbéres földnek 15,14%-a. Egy szabad királyi város is található a földesurak között: Sopron. Ez megyéje úrbéres területének 6,18 3%-át bírja. Rendkívül élesen rajzolódnak ki az adatokból a jogilag egységes nemességen belül fennálló óriási vagyoni különbségek. A 11 megye úrbéres területének zöme 10 000 holdnál nagyobb úrbéres birtokkal rendelkező földesurak — nagyobb részben magánszemélyek, kisebb részben a világi ós a szerzetes papság, illetve a kincstár kezén van. Baranya megye úrbéres földjének 75,02%-a, Mosón megye úrbéres földjének 73,60%-a 10 000 hold feletti birtokokból áll. Sopron, Somogy, Tolna — s ha az esztergomi érsekség birtokait is beszámítjuk, Komárom megye — úrbéres földjének több mint 50. Mosón megyében Krisztina főhercegnőt is a világi magánbirtokosok közé soroltuk, minthogy itteni birtokai a magán vagyonához tartoztak. a fele esik ebbe a birtoknagyság-kategóriába. Még Zala megye úrbéres földjének jelentős része (37,42%-a) is 10 000 hold feletti földesuraké; Fejérben 23,01, Vasban 22,44, Veszprémben 16,59% tartozik ebbe a kategóriába. Győr az egyetlen olyan megye, amelyben nincsen 10 000 holdon felüli birtok. A többi 10 megyében 1 és 7 között váltakozik a 10 000 holdon felüli földesurak száma, s összesen 28, illetve az esztergomi érsekkel együtt 29 ilyen földesúr van. Csakhogy ez nem jelent ugyanannyi személyt, mert Esterházy Miklós herceg hat megyében (Baranya, Mosón, Sopron, Somogy, Tolna és Zala megyében) szerepel 10 000 hold feletti földesúrként. így azután a 10 megyében nem 28, illetve 29, hanem 22, illetve 23 földesúr osztozik az úrbéres föld fentebb kimutatott jelentős részén. (Közülük egyesek az 5001 holdtól 10 000 holdig terjedő birtoknagyság-kategóriában is újra feltűnnek.) Ha áttekintjük a több megyében birtokos földesurakról készített összesítést is, még inkább szembetűnik, milyen mértékben halmozódott össze az úrbérrendezés idejére a földbirtok néhány főúri család kezén, milyen hatalmas területeket hálóznak be az -uradalmakba szervezett nagybirtokok/ A középbirtokosok súlya csak néhány megyében — Győr, Vas, Veszprém, Fejér — jelentős. Az 501 — 1000 holdas meg a 101 — 500 holdas földesurak meglehetősen kevesen vannak; az előbbi kategóriába megyénként 1 — 22, az utóbbiba 1—67 földesúr tartozik, s ennek megfelelően úrbéres földjeik aránya is csekély. (Az 501 — 1000 holdasok a megyék úrbéres földjének 0,61-től 8,68-ig terjedő %-át bírják, míg a 101 — 500 holdasok 0,23—9,93%-át.) 100 hold alatti törpebirtokos viszont rendkívül sok van egyes megyékben. Messze kimagaslik ebből a szempontból Zala megye, ahol a 397 törpebirtokos földesúr — a földesurak 78,93%-a — az úrbéres földnek mindössze 3,88%-át bírja. (Ugyanezen megye úrbéres földjének 37,42%-át két 10 000 "holdon felüli nagybirtokos, 18,33%-át pedig négy 5000 holdon felüli földesúr bírja.) Vas megyében 189 törpebirtokos földesúr az úrbéres földnek nem egészen 4%-án osztozik; ugyanitt három 10 000 holdon felüli földesúré az úrbéres terület 22,44% és hat 5000 holdon felülié 26,73%-a. Sopron és Somogy megyében is nagy a 100 holdnál kisebb birtokú földesurak száma; ezekben 92, illetve 85 földesúr az illető megye úrbéres földjének mindössze 1,66 illetve 1,22%-át bírja. A 100 holdon aluliak között nem ritka az olyan „földesúr" sem, akinek csupán néhány zsellére van pár hold földdel vagy még annyival sem. S viszont a kötetben érintett terület legnagyobb birtokú földesura, Esterházy Miklós herceg kis híján 207 000 hold úrbéres földet — majd81