Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Bevezetés

telekátlagú megye, Tolna is két hellyel előbbre lép a birtokátlag sorban. Csak a harmadik 0,43 telekátlagú megye: Vas marad az utolsó helyen, mert ugyanaz a telekátlag, ami Fejérben 16,86 holdat, Tolnában 15,67 holdat jelent, Vasban csupán 11,23 holdnak felel meg. Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy az azonos vagy megközelítően azonos telekátlagot mutató megyéket nem vehetjük a jobbágyok úrbéres földje szempontjából azonos helyzetűeknek. Ezenkívül nem csupán az arányok jellemzőek — tehát pl. az, hogy az egészen kivételesen jó helyzetű Mosón megye telekátlaga több mint kétszerese, birtokatlaga pedig majdnem két és félszerese a Vas megveinek (0,95 és 0,43, illetve 27,82 hold és 11,23 hold) — hanem az abszolút értékek is: nyilvánvaló, hogy a 12—13 holdas átlagú megyékben a jobbágyok legalábbis úrbéres földdel nincsenek kellőképpen ellátva. (Azért hangsúlyozzuk, hogy úrbéres földdel, mert pl. Vas megyében i helytartótanács számvevőségén készült öszszesítés

39 szerint 30 523 hold szántó és 8 241 kaszás rét . irtásföldje volt a parasztoknak; persze ez nem mind a telkes jobbágyoké volt.) S mivel a telkes jobbágyok úrbéres szolgáltatásainak mértéke egyedül a teleknagyságtól függ (tehát attól, hogy a jobbágynak egész, fél stb. nagyságií telke van) és nem a telekhez tartozó föld kiterjedésétől (holdjainak számától), azt a terhet, amit Fejérben 16,86, Tolnában 15,67 holdas telek visel, Vasban 11,23 hold után kell viselni. A helységeknek, jlletve a telki földnek a telekátlag szerinti megoszlásából (4. összefoglaló táblázat) lényegében ugyanaz a kép tárul elénk, mint ami a megyénkénti telekátlag és birtokátlag vizsgálatakor bontakozott ki, talán még élesebb megvilágításban. 1,15-nél nagyobb telekátlag csak négy megyében fordul elő: Mosonban, Komáromban, Zalában és Vasban — számottevő mértékben azonban egyedül Mosonban. Itt az úrbéres földeknek több mint 30%-a 1,51-nél nagyobb telekátlagú telkekből áll! (Példaként néhány helység telekátlaga: Mosony 1,63, Szolnok 1,80, Hegyeshalom 1,87, Miklósfalu 2,14.) Az 1,01-tői 1,50-ig terjedő telekátlagban ugyancsak Mosón vezet: úrbéres földjeinek több mind 27%-a tartozik ide. Bár ebben a telekátlag-kategóriában minden megye megtalálható, egyik sem közelíti meg Mosont. Győr, Komárom, Veszprém, Sopron jóval kisebb százalékokkal (12-tól 8-ig) követi, a többiek pedig még ennél is kisebbekkel zárják a sort. A 0,76-tól 1,00-ig terjedő telekátlagot tekintve Komárom megye az első — úrbéres földjé39, Országos Levéltár, Magyar Kancellária levéltára, Acta generalia 1786. évi 3688. sz. nek 39,80%-a tartozik ide —; utána Győr (23,91%), Baranya és Mosón (20%) következik. Mosón megye úrbéres földjének viszonylag legnagyobb százaléka az 1,51 fölötti telekátlagkategóriában van (30,59%), Komáromé pedig a 0,76—1,00 kategóriában. Négy megyében a 0,51-től 0,75-ig terjedő telekátlag-kategóriába, ötben pedig a 0,26-tól 0,50-ig terjedőbe esik az úrbéres földnek viszonylag legnagyobb része. Az előbbiek: Veszprém (45,61), Baranya (45,25), Somogy (43,25) és Győr (36,91). Az utóbbiak: Fejér (62,42), Tolna (49,16), Zala (41,50), Vas (35,48), Sopron (34,73) — ebben a csoportban találjuk szinte mindegyik megyét, amelyekből az úrbérrendezést megelőző parasztmozgalmak kiindultak. Nemcsak az érdemel figyelmet azonban, hogy az egyes megyékben hány helység és mekkora úrbéres terület található az egyes telekátlagkategóriákban, hanem az is, miként változik a telekátlag a különféle birtoknagyság-kategóriák, illetve birtokos-csoportok szerint. (Ld; az 5. és 6. összefoglaló táblázatban.) Ha erre is kiterjesztjük a vizsgálódást, azt látjuk, hogy sok megyében megfigyelhető bizonyos összefüggés a telekátlag és a birtok nagysága, illetve a telekátlag és a földesúr kiléte között. A magasabb telekátlagok általában a nagyobb birtokokon találhatók. Tíz megyében 1000 holdasnál nagyobb birtokra esik a megyei legnagyobb telekátlag; mégpedig a tíz megye közül négyben (Mosón, Veszprém, Somogy, Tolna) 10 000 hold fölötti birtokra, négyben (Komárom, Baranya, Sopron, meg ismét Mosón) 5001-től 10 000 holdig terjedőre és háromban (Fejér, Győr és Zala m.) 1001-től 5000 holdig terjedő birtokra. Ez a megyén belüli magas telekátlag Mosón megye esetében egésztelket jelent s az úrbéres földnek több mint 80%-ára vonatkozik; Somogynál 0,58-at, Tolnánál 0,50-et jelent és az úrbéres földnek több mint felére vonatkozik. Mosonban és Somogyban egyébként a legkisebb birtokon a legkisebb a telekátlag és a birtoknagyság növekedésével arányosan emelkedik a telekátlag is. A többi megyénél azonban nem ilyen egyenletes az összefüggés, mert nem a legnagyobb birtokon éri el a telekátlag a maximális értéket. Ha a földesurak különféle csoportjaiban vizsgáljuk a telekátlagokat, akkor azt látjuk, hogy a legmagasabb telekátlagok egy-egy megyén belül a megyék zömében az egyházi birtokokon vannak, (Komárom 1,16, Mosón 1,14, Győr 0,91, Vas 0,86, Baranya 0,84, Tolna 0,69, Fejér 0,47) és csak négy megyében találhatók világi földesurak birtokain (Veszprém 0,76, Sopron 0,72, Zala 0,61, Somogy 0,58). Ezek a megyén belüli viszonylatban magas telekátlagú egyházi birtokok azonban arány-