Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Bevezetés

dig kiírtuk, ha voltak ilyenek. A helyneveket a mai helyesírásnak megfelelő formában írtuk, tekintet nélkül az urbárium, illetve Lipszky repertóriumának ortográfiájára. Amennyiben a kiválasztott névalak eltér az urbáriumban használt névtől, az utóbbit jegyzetben közöljük. Azokban a meglehetősen ritka esetekben, amikor a közölt névalak túlságosan eltér a Lipszkynél található névalakoktól, a Lipszky-féle elnevezést ugyancsak jegyzetben közöljük. így a helységek minden nehézség nélkül megtalálhatók Lipszky repertóriumában, illetve térképén. A földesurak meghatározására, az azonos nevűek megkülönböztetésére az úrbérrendezési adatfelvételeken kívül szükség esetén más forrásokat is felhasználtunk. így a megyéknek 1787-ben a helységekről és földesuraikról beküldött kimutatását,^

1 a II. József-kori népszámlálás adatait,

32 valamint genealógiai, családtörténeti munkákat. Ismeretlennek csak abban az esetben vettük a földesurat, ha nem sikerült megnyugtató, valószínűnek vehető eredményre jutnunk. A neveket Nagy Iván munkájának

33 alapulvételével lehetőleg egységes, a család által leginkább használt formában írtuk. Asszonyoknál feltüntettük a leánynevüket is, ha az ismeretes, mert ez sokszor fényt vet a birtokok öröklődésére is. Á helységek nevében és közigazgatási beosztásában, hovatartozásában beállott változásokat (más helységgel való egyesítés, megszűnés, más megyébe, illetve államba történt csatolás) a helynévmutató a községi sorokban használt névalaknál közli, A községek mai nevénél pedig utalunk a kötetben használt névre és az úrbérrendezéskori megyére. A földesurak betűrendes mutatója a már említett földesúr-csoportok szerint készült. Ez feltünteti, hogy a földesuraknak mely megye, vagy megyék mely helységeiben volt birtokuk. Segítségével bármelyik földesúrra vonatkozó adatok megkereshetők mind a községi, mind a földesúri adatsorokban. Mindegyik megye községi és földesúri adatsorait rövid bevezetés előzi meg. Ugyanitt helyeztük el az illető megye legnagyobb birtokait bemutató térképet is. * ', A továbbiakban a megyék községi és földesúri adatsorainak és az ezek alapján készített összefoglaló táblázatoknak a használatához, értékeléséhez szeretnénk néhány szemponttal 31. Országos Levéltár, Helytartótanácsi Levéltár, Dep. urbariale, 1787. Circularia No. 9. 32. Az első magyarországi népszámlálás (1784—1787). Szerk. Danyi Dezső és Dávid Zoltán, Bp. 1960. 33. Nagy. Iván: Magyarország csáládai. Pest, 1857 — 1868. és összehasonlító adattal hozzájárulni. (Az öszszefoglaló táblázatokban először az úrbéres földekre, azután az úrbéres jobbágyságra és végül a földesurakra vonatkozó adatokat, számításokat mutatjuk be.) Az adatsorok és az összefoglaló táblázatok áttekintésekor felvetődik az a kérdés, hogy a bennük foglalt úrbéres helységek és földterület, illetve úrbéres népesség hogyan viszonylik az illető megye összes helységéhez és területéhez, illetve népességéhez. Legkönnyebb választ adni a helységek vonatkozásában, az 1773. évi hivatalos helységösszeírással

34 való összevetés alapján. Ezt elvégezve azt látjuk, hogy általában csak szerződéses mezővárosok ós szerződéses, illetve valamilyen kiváltság birtokában levő falvak, valamint kuriális községek és praediumok maradtak ki a rendezésből; kevés az olyan helység, amelynek kimaradására nincs magyarázat. (A részletes adatokat ld. a megyei bevezetésekben.) A szabad királyi városokat leszámítva a 11 megyében összesen 2646 helység (mezőváros, község, kuriális község, praedium) volt, s ebből adatunk van 2405 helységről, vagyis a helységek 90,89%-áról. Megyénként részletezve: Megye neve Összes helység száma Űrbérrendezett helységek száma Baranya 351 330 Fejér 73 73 Győr 81 68 Komárom 89 6435 + 12 + 11 Mosón 50 49 Somogy 319 297 Sopron 232 208 Tolna 103 102 Vas 623 584 Veszprém 168 128 Zala 545 491 összesen 2 646 2 405 Ezek a számok — még akkor is, ha figyelemmel vagyunk a megyék különböző nagyságára — igen élesen világítanak rá azokra a nagy eltérésekre, amelyek a települések sűrűségében s ezzel együtt a faluhatárok kiterjedtségében 34. Lexicon locorum regni Hungáriáé populosorum anno 1773 officiose confectum. Bp. 1920. 35. Komárom megyénél az első adat a megyének az országos, urbárium szerint rendezett helységeire, a második pedig az esztergomi érsekség birtokában levő, külön elbírálás alá vont helységeire vonatkozik itt is és a továbbiakban is. Az esztergomi érsekség helységeinek szabályozására vonatkozó tudnivalókat ld. Komárom megye bevezetésében.