Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Sopron megye

nagyobb részben Festetics Károly gr., kisebb részben Festetics Pál gr. kezén. Sopron városának tekintélyes birtokai középkori eredetűek. A város vétel és királyi adomány útján szerezte meg a környékén fekvő falvakat. Összes úrbéres területük 1767-ben 4648 hold. Az egyházi birtokok közül kettő jelentősebb: a győri püspökség 7283 és a csornai premontrei prépostság 2695 hold úrbéres földdel. Mindkettő középkori eredetű. A földbirtokosok törekvése a parasztság erőteljesebb kizsákmányolására nagyfokú elégedetlenséggel találkozott. A parasztok kezdetben csupán panaszos feliratok tömegét küldték a királynőhöz. Legáltalánosabb panaszuk a robot megnövekedése.

10 A szerződéses falvakat különösen súlyosan érintette a robot követelése, hiszen azt korábban pénzzel váltották meg. Erről tanúskodik Rákos

11 és Káptalanviss

12 panaszos levele. Azok a községek, amelyekben nem volt szerződés, a robot megduplázása, a terhes hosszú fuvarok rendszeresítése és az irtásföldek elvétele miatt panaszkodtak.

13 A jobbágyok rövidesen túlmentek a panaszkodáson. 1766 májusában Füles, Malomháza, Káptalanviss községekben és másutt is nyíltan megtagadták a földesúri szolgáltatások teljesítését.

14 A vármegye a helytartótanács segítségét kérte a parasztok lecsillapítására, ezért a királynő kénytelen volt az úrbéri panaszok felülvizsgálata végett Vas és Zala megyékbe kiküldött Brunswick Antal és Balogh László királyi biztosok hatáskörét Sopron megyére is kiterjeszteni. A vármegye addig is, amíg a bizottság megérkezik, katonai karhatalom bevetését kérte.

15 A királyi biztos, Balogh László megérkezéséve] tulajdonképpen már el is kezdődött az úrbéri viszonyok rendezése a megyében, bár ezt hivatalosan csak az 1766. december 29-én kibocsátott rendelet mondta ki. A rendelet kihirdetése után a parasztok aránylag nyugodtan viselkedtek, részint azért, mert a szabályozástól azoknak az úrbéri pereknek felülvizsgálatát és számukra kedvező eldöntését várták, melyeket a földesurak korábban indítottak ellenük, részint azért, mert az úrbérrendezés zavartalan lefolyására erős katonai karhatalom vigyázott. 10. V. ö. Vörös Károly: Az 1765 —66-i dunántúli parasztmozgalom és az úrbérrendezés c. cikkét a. Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon, 1711 — 1790. c. kötetben. (Szerk. Spira György. Bp. 1952. 299-356. 1.) 11. Országos Levéltár, Helytartótanácsi Levéltár, Dep. urbariale, Acta urb. com. Soproniensis 1765. július 1. 12. Uo. 1765. november 14. 13. Uo. 1765. szeptember 16., október 8. 14. Uo. 1766. május 10. 15. Uo. 1766. augusztus 18. 1767. január 26-án közölte a helytartótanács a vármegyével, hogy a szántóföldeket négy osztályba kell sorolni. A besorolástól függően egy egész jobbágy telekhez 16, 18, 20 vagy 22 hold szántóföld járt. A rétek két minőségi csoportjának megfelelően egy egész jobbágytelekhez 6 —8 kaszás rétet kellett adni.

16 Március végére el is készült az egyes helységek besorolása.

17 Augusztus 9-én kelt jelentésében Balogh László királyi biztos megállapította, hogy a szabályozás folyamán eddig nem fordult elő elégedetlenség. A parasztok — úgymond — felismerték az új urbárium jótéteményeit, és a földesurak sem támasztottak nehézségeket.

18 Később azonban Kapuvár, Garta, Kistata, Kismartonvár és Tamási lakosai korábbi hajdúszabadságukra hivatkozva nem akartak belenyugodni a robotkötelezettségbe. Emiatt szeptemberben, amikor pedig az úrbérrendezés már nagyjából befejeződött, ez öt helység ügye még mindig függőben volt.

19 Az úrbérrendezés a megye 232 helysége közül 208-at érintett. 46 nemesi falu közül 24-ben voltak úrbéresek, ezeket érintette az úrbérrendezés, a többi 22 tisztán nemesi helységet természetesen nem. Az úrbérrendezés nem váltotta be a parasztok reményeit, különösen a volt szerződéses falvakban, illetve mezővárosokban. 1768 februárjában Esterházy Miklós hg. lackenbachi és nyéki jobbágyai a rájuk rótt ti'il nagy robot miatt panaszkodtak.

20 A kapuváriak is zúgolódtak amiatt, hogy az úrbérrendezés a korábbinál rosszabb helyzetbe hozta őket.

21 Rákos, Gogánfa, Horpács, Lövő, Hidegség, Boz, Káptalanviss, Pereszteg, Bő, Malomháza és Füles helységekben az úrbérrendezés után is megmaradtak a korábbi panaszok.

22 A szerződéses helységekben az úrbérrendezés kötelezővé tett olyan szolgáltatásokat (robot, kilenced), amelyeket a régebbi szerződések nem írtak elő, ezzel pedig azoknak a földbirtokosoknak kedvezett, akik az 1767 előtti években a szerződések megsemmisítésével igyekeztek a jobbágyok terheit fokozni. Ezzel szemben a korábban nem szerződéses jobbágyok esetében az úrbérrendezés mindkét fél kötelezettségeit pontosan körülhatárolta, és megszüntette az úrbéres viszonyok régebbi bizonytalanságait. Arra nézve, hogy a megye egész termőterületéből mennyi úrbéres föld, és mennyi van 16. Uo. 1767. január 26. 17. Uo. 1767. március 30. 18. Uo. 1767. augusztus 9. 19. Uo. 1767. szeptember 10. 20. Uo. 1768. február 22. 21. Uo. 1768. március 4. 22. Uo. 1768. november 28.