Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Somogy megye

E szerint a megye helységeiben másfélnél nagyobb telekátlag nem volt, s egésznél nagyobb átlagtelkű helység is csak három volt. Legál­talánosabb a 1/4—1/2 telek közti átlag, ez 112 helységben található. Ezt az arányt megkö­zelíti a 1/2 — 3/4 átlagtelkű községek csoportja: szám szerint 96. Elég nagyfokú telekaprózó­dásra mutat az a tény, hogy négy községben csak 1/8-as telekátlagot találunk, só't 23 olyan község van (majdnem 8%), ahol telki állomány egyáltalán nem volt, az úrbéresek zsellérsorban éltek. Élesebben világít rá a helységek gazda­sági helyzetének különbségére, ha összevonva is vizsgáljuk a telekátlag-kategóriák szerinti megoszlást. A féltelkesnél kisebb átlagú hely­ségekre (közel 55%) az úrbéres földnek csak 37,3%-a jut, míg a féltelkesnél nagyobb (45%-nyi) helységekben a föld 62,7%-át talál­juk. A mezővárosok és községek közt a megyei telekátlag tekintetében alig van eltérés: az előbbieké 0,51, az utóbbiaké 0,52. A különböző nagyságú birtokokon a telek­átlag a következőképpen alakult: 100 hold 101—500 501—1000 1001—5000 10 000 10 000 alatti holdas holdas holdas holdas ^old felett i birtokon birtokon birtokon birtokon birtokon birtokon 0,31 0,33 0,44 0,51 0,55 0,58 Az egyes birtokos-csoportokban is más-más telekátlagokat találunk: Világi magán- Világi papi Szerzetesrendi birtokosoknál birtokosoknál birtokosoknál 0,53 0,51 0,44 Vizsgálhatjuk a telekátlag alakulását az egyes birtokos-csoportokon belül, a birtok nagy­sága szerint csoportosítva: 100 101—500 501— 1001— 5001— 10 000 hold holdas 1000 5000 10000 hold alatti birto- holdas holdas holdas feletti birto- k on birto- birto- birto- birto­kon kon kon kon kon Világi magánbirtokosoknál 0,31 0,33 0,43 0,54 0,55 0,58 Világi papi birtokosoknál — 0,29 0,57 0,43 0,55 0,55 Szerzetesrendi birtokosoknál — 0,44 12* A világi birtokosok csoportján belül a telek­átlag a birtok nagysága szerint egyenletesen emelkedő tendenciájú, a legkisebb birtokosok­nál a legalacsonyabb: 0,31, a legnagyobbaknál a legmagasabb: 0,58. A kisbirtokos nemes birtokán élő jobbágyok tehát jóval kisebb telki földet bírtak, mint a nagybirtokosok jobbá­gyai. A telekátlagok adataiból világosan lát­ható, hogy a telekosztódási folyamat a legkisebb birtokokon volt a legerősebb, s fokozatosan csökkenő tendenciájú a nagyobb birtokokon. A nagybirtoknak ugyanis helyenként éppen a teleknagyság növelése volt a célja, hogy több robotot teljesítő jobbágyokat nyerjen. 30 A telek­átlagok és a birtoknagyság összefüggése az egyházi birtokokon nem olyan szabályszerű, mint a világi birtokosok csoportjában. Az 5000, illetve 10 000 holdnál nagyobb úrbéres földdel rendelkező birtokokon 0,55 a telekátlag. Leg­alacsonyabb, 0,29-es telekátlag itt is a legki­sebb birtokokon van. Összességében nézve az egyházi birtokokon a telekátlag alacsonyabb a világi birtokokénál (egyházi 0,50, világi 0,53), sőt még a megyei átlagnál, 0,52-nél is. Adatainkat a továbbiakban az úrbéres népes­ség vonatkozásában vizsgáljuk. A megye úrbéreseinek lélekszámára az össze­írt családok számából következtethetünk. Az úrbérrendezés során Somogy megyében 13 675 úrbéres családfőt írtak össze. Egy családot átlag öttagúnak számítva, 1767-ben Somogy­ban 68 375 úrbéres élt. Ha össze akarjuk hason­lítani ezt a számot a megye összlakosságának számával, akkor az első népszámláláskor, 1787­ben összeírt tényleges népesség számából, 166124­ből 31 le kell vonnunk az 1767—87-ig terjedő időre eső természetes népszaporulatot. így az 1767-re visszakövetkeztethető összlélekszám a megyében 138 548 volt. 32 A megyei lakosság­nak tehát kb. 49,3%-át számíthatjuk úrbéres­nek az úrbérrendezéskor. Ez az arány termé­szetesen csak megközelítő lehet, pontosnak azért sem tekinthetjük, mert egy háztartásban néha több család is élt. (Több helység tabellá­jában egy adatsorban gyakran két jobbágy neve is szerepel. 33 ) 30. Szántó Imre i. m. 108. 1. 31. V. ö. Az első magyarországi népszámlálás (1784 — 1787) Szerk. Danyi Dezső és Dávid Zoltán. Bp. 1960. 50* I. 32. A természetes szaporulat évi átlagának kulcsa alapján 16,6%-ot vontunk le az 1787. évi adat­ból. 33. A családközösség Somogyban később is gyakori lehetett, mivel az 1784. évi népszámláláskor jóval kisebb a háztartások száma a nős férfiak számánál. 179

Next

/
Oldalképek
Tartalom