Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)
Mosón megye
A megye úrbéres népességének 85,64%-a (a telkes jobbágyoknak 88,23%-a) a világi nagybirtokosokhoz tartozott. Az egyházi birtokosok kezén az összes úrbéreseknek csupán 9,57%-a, a telkes jobbágyoknak 6,25%-a volt. Érdekes viszont, hogy az egyházi birtokokon Úrbéresek száma 100 hold alatti birtokon 101—600 holdas birtokon 501—1000 holdas birtokon Telkes jobbágy7 64 44 Százalékban: 0,17 1,55 1,07 Házas zsellér 6 24 8 Százalékban: 0,42 1,66 0,55 Hazátlan zsellér 1 26 32 Százalékban: 0,05 1,43 1,76 összes úrbéres 14 114 84 Százalékban: 0,19 1,54 1,13 A kisebb (1000 hold alatti) birtokokon a Mosón megyei úrbéres népességnek csak egészen kis része élt. Más dunántúli megyékhez viszonyítva nem volt nagyon jelentős az 1000—10 000 holdig terjedő birtokokon élő úrbéres népesség arányszáma, igen jelentős a házas és hazátlan zsellérek arányszáma magasabb volt, mint a telkes jobbágy >ké (14,22%, illetve 13,39%). Az egyes birtoknagyság-kategóriák között az úrbéres népesség a következőképpen oszlott meg: 1001—5000 5001—10 000 10 000 hold Nem kategoholdas birtokon holdas birtokon feletti birtokon riz álható birtokon Összesen 340 501 2 930 227 4 113 8,27 12,18 71,24 5,52 100,00 217 202 958 27 1 442 15,05 14,01 66,46 1,87 100,00 304 210 1 150 99 1 822 16,68 11,53 63,12 5,43 100,00 861 913 5 038 353 7 377 11,68 12,38 68,29 4,79 100,00 volt viszont a két 10 000 holdon felüli birtokon élők száma ós arányszáma (68,29%). Úrbéres kötöttség tekintetében a megye helységeinek, illetve az úrbéres népességnek a megoszlása a következő volt: örökös Szabadköltözésű Vegyes Ismeretlen kondíciójú összesen helységek úrbéresek helységek úrbéresek helységek úrbéresek helységek úrbéresek helységek úrbéresek száma száma száma száma száma száma száma száma száma száma 1 107 32 4 873 — — 16 2 397 49 7 377 Százalékban: 2,04 1,45 65,31 66,06 — — 32,65 32,49 100,00 100,00 A szabadköltözésű jobbágyok magas száma (bár tulajdonképpen minden valószínűség szerint ide számíthatjuk az ismeretlen kötöttségűeket is), Mosón megyében nem arra vezethető vissza, mint a Dunántúl többi, főleg a török uralom alól felszabadított megyéjében, hogy az újonnan telepített falvak jobbágysága lett szabadköltözésű. Mosón megyében telepítés sekről a XVIII. században nincs szó, a megye régi jobbágysága élt tovább, élvezte évszázadok óta gyakorolt szabadköltözési jogát. Az úrbéreseknek, az úrbéres telkeknek és az úrbéres földeknek az egyes birtok-csoportok és birtoknagyság-kategóriák közötti megoszlását a bevezetés végén levő táblázat mutatja. Eszerint Mosón megyében a két legnagyobb birtokos: Krisztina főhercegnő és Esterházy Miklós herceg kezén volt a megye telkeinek 82,19, az úrbéreseknek 79,74, a teljes úrbéres területnek pedig 80,64%-a. S feltűnő az is, s ez a Dunántúl többi megyéitől teljesen eltérő, hogy az 5000 hold alatti birtok-kategóriákban a megye úrbéres jobbágyságának csupán 18,89%-a élt, s hogy ide az úrbéres telkeknek csupán 11,63, a telki földeknek pedig 12,94%-a tartozott. Feltűnő az egyházi birtokoknak nemcsak a csekély száma, hanem csekély terjedelme is. A megye telkeinek 91,92%-a, az úrbéreseknek 85,64% -a, a teljes úrbéres területnek 91,27%-a a világi magánbirtokosok kezén volt. A többi dunántúli megyéhez képest feltűnően sok volt Mosón megyében a mezővárosok száma: Magyaróvárral együtt 13. A mezővárosoknak ez a nagy száma szintén túlnyomó részt középkori örökség: a XV. században Mosón megyében 9 mezőváros volt, többségükben azok, amelyek a XVIII. században. A középkorban a mezővárosok a szentgyörgyi grófok birtokán voltak, s így
