Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

AZ ÚRBÉRES BIRTOKVISZONYOK MAGYARORSZÁGON MÁRIA TERÉZIA KORÁBAN I. kötet p]z a könyv elsó' kötete annak a munkának, amely a XVIII. szá­zadi Magyarország úrbéres viszo­nyait mutatja be a Mária Terézia rendeletére 1767 és 1774 között az egész országban egységes szem­pontok szerint végrehajtott úr­bérrendezés adatainak alapján. Az úrbéres jobbágyságnak, úr­béres földjeinek és egyben földes­urainak ez a teljes számbavétele most először kerül az egész or­szágra kiterjedően feldolgozásra. A kötetben 11 dunántúli megye: Baranya, Fejér, Győr, Komárom, Mosón, Somogy, Sopron, Tolna, Vas, Veszprém és Zala 2405 hely­ségében lakó 140364 jobbágy­családfőről és a birtokukban levő úrbéres földekről kap áttekintést az olvasó, megyénkénti tagolás­ban, helységek és földesurak sze­rint részletezve. A munka kiin­dulópontul szolgál a jobbágyság helyzetének konkrét felméréséhez, s egyben teljes képet ad a földes­urak úrbéres birtokairól, a néhány holdas kisnemesektől kezdve egé­szen a hatalmas uradalmakkal rendelkező egyházi és világi nagy­birtokosokig. A munka forrás­anyagát adó úrbérrendezés előz­ményeiről, lefolyásáról, a feldol­gozás módszereiről, a felhasználás problémáiról a munka elején talál­ható bevezetés, az egyes megyék adottságairól, sajátosságairól pe­dig az egyes megyék anyagát megelőző bevezetések nyújtanak tájékoztatást. A kötet használatát a földesurak és a helynevek mu­tatóján kívül ábrák és térképek is megkönnyítik. AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST

Next

/
Oldalképek
Tartalom