Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)
8. Számok és dátumok a Gyüjteményegyetem 1922—30. évi történetéhez
E táblázat szerint az intézeteink számára megállapított végleges létszám csak 2 állással haladja meg a Gyüjteményegyetemben egyesített intézetek 1922. évi altiszti létszámát. A később csatlakozott intézetek (az Akadémia 7, a Csillagvizsgáló Intézet 3, a Magy. Biológiai Kutatóintézet 4, a Bécsi Magyar Történeti Intézet 2) 16 állást vesznek jelenleg igénybe, tehát a megalakuláskor szerepelt intézetekre csak 92 állás jut, vagyis 14 altiszttel kevesebb, mint ahánnyal 1922-ben rendelkeztek. Ez a több mint 13%-os csökkentés annál súlyosabban érezteti hatását, mert az Országos Levéltár a régi Országház-utcai szűkös helyiségeiből új palotájába költözött, a Magyar Nemzeti Múzeum a főépületben egy egészen új III. emeletsort kapott, Állattára a Baross-utcai külön épületben, néprajzi gyűjteményei az Iparcsarnok szükséghelyiségeiből a Tisztviselőtelepen önálló nagy épületben nyertek elhelyezést, az Orsz. Magy. Szépművészeti Múzeum pedig megnyitotta Andrássy-úti új képtárát és a Hopp Múzeumot. Mindezek a változások olyan új szükségleteket hoztak magukkal, hogy az altiszti létszámot nem csökkenteni, hanem inkább emelni lett volna indokolt. Az Országos Magyar Gyüjteményegyetem és annak Tanácsa önálló cím alatt A költségelsőízben az 1923—24. évi költségvetésben szerepel. Ettől az időtől az 1930—31. ^ e ! és a,a * költségvetési évig bezárólag a Gyüjteményegyetem költségvetésének alakulását a túloldali táblázat tünteti fel. A személyi járandóságoknál a rendszeres állandó illetmények az utolsó előtti évig fokozatos emelkedést mutatnak. Ez kisebb részben a háború alatt teljesen leromlott tisztviselői illetményeknek a 7000—1925 M. E. sz. kormányrendelettel történt általános rendezése folytán, nagyobb részben pedig annak következtében állott elő, hogy a Gyüjteményegyetem hatósága alá később helyezett új intézetek személyzetének átvételével az arkalmazottak létszáma a tisztviselőknél 34 és az altiszteknél 17, összesen tehát 51 fővel emelkedett. A utolsó évi költségvetésben már jelentékeny visszaesés mutatkozik, ami az állam háztartásában mindenütt szigorúan alkalmazott takarékosság következménye. A dologi kiadások terén a Gyüjteményegyetem kötelékébe sorozott intézetek az egyesítéskor a lehető legmostohább helyzetben voltak. A négy főintézet beszerzési költségeire (irodai szerek, leltári tárgyak beszerzése és karbantartása, postai szállítási költségek stb.), valamint gyűjteményeinek gyarapítására, tudományos munkálatokra az 1923—24. évi költségvetésben együttesen 18.000 P volt előirányozva. Ezzel a költségvetési hitellel szemben az 1914—15. költségvetési évben az Országos Levéltár 11.500, a Magyar Nemzeti Múzeum 354.518, a Szépművészeti Múzeum 115.000 és az Iparművészeti Múzeum 42.200, a négy intézet együttesen tehát 523.218 aranykorona fedezettel rendelkezett. Ugyanily aránytalanságot mutat az elhelyezési (házbér, fűtés, világítás stb.) költségekre szánt javadalom is. Itt a négy intézet 42.110 P javadalmazásával szemben az 1914—15. költségvetési évben 213.780 aranykorona fedezet áll szemben. Az 1925—26. évi költségvetés annyi javulást hozott, hogy a beszerzési költségeknek a közigazgatási célokat szolgáló része és az elhelyezési költségek a legszűkebbre szabott szükségletekkel arányba állíttattak s ily módon az intézetek adminisztratív vezetésének továbbvitele lehetővé tétetett. A tudományos célokra szánt javadalom fölemelése azonban mindezideig nem volt keresztülvihető s így a gyűjtemények tervszerű gyarapításához és tudományos kutatásokhoz szükséges anyagi föltételek ma is hiányoznak. Feltűnően kevés a tanulmányi célokat szolgáló és hivatalos kiküldetésekre szánt javadalom is, mely a Gyüjteményegyetem keretének növekedésével arányban nem hogy emeltetett volna, hanem az utolsó évben leszállíttatott.
