Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)

3. Dr. Csánki Dezső államtitkár, az Orsz. Levéltár főigazgatója beköszöntő beszéde

gyarapodás befogadására nézve leghelyesebb lenne — amennyiben ezt a pénzügyi szempontok engedik — a Bécsikapú mellett fekvő kisebbik levéltári raktárépületnek a földből magasan kiemelkedő alagsorát sürgősen beállványozni. A Magyar Nemzeti Múzeumban — csak a legfontosabbakat említve — a főépületben a padlástér felhasználásával épülő III. (manzárd) emelet utolsó szakaszának kiépítése — a II. emeleti reprezentatív helyiségek (díszterem, kupola- és lépcsőcsarnok) feletti padlástérnek tűzbiztos anyaggal leendő átépítése; — a kőemlékek megfelelő elhelyezése végett a pincehelyiség felhasználásával új raktárak és műhelyek létesítése, — s Múzeum természettudományi, természetrajzi gyűjteményeinek végleges elhelyezésére szolgáló épület megszerzése (mire nézve már tervezések is történtek), tartoznak a közeljövő sürgősebb feladatai közé. A Szépművészeti Múzeumban szintén bajok mutatkoznak magán a különben nagyszabású és ápolásra méltó épületen is. Az erre vonatkozó megoldás azonban, tudomásom szerint már küszöbön áll. Az Iparművészeti Múzeum állandó helyhiányban szenved, holott a főigazgatói lakásnak kiállítás céljaira alkalmas helyiségeit is a gyűjtemények egy részének interieur-szerű kiállítására használja fel. Az irodahelyiségek is elégtelenek. Természetesen e Múzeum annak idején tervbe vett Rákos-utcai és udvari szárnyának kiépítéséről — ahol a könyvtár, előadóterem és a gyűjtemények egy része lenne elhelyezhető — ma alig lehet beszélni. De annál sürgősebbnek látszik a múzeumi épület tetőzetének s a megrongálódott, az utcán járókra nézve is veszélyessé vált díszítményeknek helyreállítása. A belső berendezések kiegészítésének, a bútorok, kiállításra is alkalmas felszerelési tárgyak, keretek, üvegszekrények, stb. beszerzésének s aztán a gyűjtemények további rendezésének sürgős kérdése is mindenütt megoldásra vár. Mindezekkel szorosan összefügg a tudományos javadalom elégtelensége, mely az egész vonalon pl. évkönyveinknél és más kiadványainknál is sajnosán érezteti hatását. Ezzel kapcsolatban tisztelettel kell felpanaszolnunk a megdrágult műtárgyaknak, különösen a Szépművészeti Múzeumban annyira szükséges vásárlásra, — a magántulajdonban lévő művészeti anyag folyamatban levő kivándorlásának megakadályozása, — továbbá az ásatások terén, és pl. könyvtárainknak kiegészítése tekintetében való hátramaradásunkat. Holott pl. a Szépművészeti Múzeumnak át kellene már rendeznie úgy a régi mint a modern képtárat, amelyek mai alakjukban nem megfelelők többé. E követelményekkel összefügg a kiállított tárgyak gyökeres revíziója, illetve selejtezése és — amiről már fentebb is említést tettem — a Múzeum megnyitása óta változatlan képtári helyiségek átfestése, rendbehozatala, továbbá új katalógus kiadása is. Annál inkább, mert nyilvánvaló, hogy mindez, mint minden gyűjtemény és múzeumi állapot, állandóan nemzetközi figyelem és megítélés tárgya is. A Nemzeti Múzeumban a bútorkérdés megoldása annál fontosabb, mert újabb építkezések történtek s újabb épületek vétettek birtokba. Ugyanitt egyebek között a két belső udvar és a főlépcső alatti lapidárium újra lesz rendezendő; a főlépcsőre nyíló új könyvtári olvasóterem pedig most már újból való berendezésre vár. Ugyanitt, jelesül az Országos Széchenyi Könyvtárban az új leltározási és revizionális munka gyors végrehajtása immár halaszthatatlannak látszik; a piacra kerülő muzeális tárgyak és műemlékek (pl. a nyírbátori stallum, Lorántffy Zsuzsanna térítője stb.) vásárlásának elmulasztása és a könyvkötés lehetetlensége pedig szinte követelik a pénzbeli segítséget. A helykérdés teljes megoldása után kell befejezéshez jutnia a Nemzeti Múzeumban az Országos Széchenyi Könyvtár és az Erem- és Régiségtár egyes osztályainak