Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)
1. Gróf Klebelsberg Kuno elnöki megnyitó beszéde
csere méreteit mutatja, hogy a Bécsi Magyar Történeti Intézetben eddig 57 német tudós dolgozott, közülük 20-an ismételten. Tulajdonképen újjáalapítás volt az ógyallai menekült magyar csillagvizsgáló elhelyezése a Svábhegyen. Amikor az intézet 1923-ban felvételét kérte a Gyűjteményegyetembe, volt ugyan 40.000 négyzetméter területe, amelyet a székesfővárostól kapott és azon egyetlen kis kupolája, amelyben egy megmenteit 8 hüvelykes refraktor állott, meg meridián-háza kölcsön kapott passage-műszerrel. Maga az intézmény azonban bérvillában volt elhelyezve, ahol a megmentett többi műszerek becsomagolva feküdtek. Első feladatunk tehát az volt, hogy központi épületet létesí f sünk, amelynek építése 1923-ban kezdődött és 1926 végén fejeződölt be. Ebben nyertek elhelyezést az igazgató és két tudományos tisztviselő lakásán kívül a laboratóriumok és a mechanikai műhely, a comparator-szoba és az óra-terem, a csillagászati múzeum és a szakkönyvtár, amely az átmentett 40 kötettel indult és ma már 4755 kötetből és 2446 értekezésből áll. Az 1926. év termékeny volt csillagvizsgálónkra nézve, mert nem csak a főépület befejezését, hanem két további kupola megkezdését is meghozta. Az 1926. évi Országos Természettudományi Kongresszus kezdeményezésére az állam 1,000.000 aranykoronát adott a természettudományi kutatások előmozdítására. Ebből a kongresszus végrehajtó-bizottsága egy második kupola építését vállalta, amely 1927 végén készült el s abban az ógyalláról megmentett 6 hüvelykes refraktort állítottuk fel. Ezenfelül ugyancsak 1926-ban Budapest székesfőváros hozzájárulásából kezdetét vette a harmadik, a telep legnagyobb kupolájának építése, amely 1928 őszén készült el, amikor felállítottuk csillagvizsgálónk főműszerét, amelyet az állam a drezdai Heyde-cégnél még a háború előtt az ógyallai csillagvizsgáló számára rendelt, amely azonban csak 1928-ban volt átvehető. Intézetünknek ez a büszkesége voltaképen kettős műszer s áll egy 24 hüvelykes reflektorból és egy 12 hüvelykes refraktorból. Telepünket még kiegészítettük egy lakóházzal, amelyben három tisztviselő és két altiszt kapott szállást. A külső fejlesztés mellett nem feledkeztünk meg a tudományos utánpótlás szellemi előfeltételeinek biztosításáról sem. Az intézmény egyik tudományos alkalmazottjának javaslatunkra a Rockefeller Foundation ösztöndíjat adott, hogy az amerikai Harvard obszervatóriumban szerezhessen további tapasztalatokat, két ifjút pedig kiképzés végeit saját ösztöndíj-akciónk keretében küldöttünk ki három-három évre Berlinbe, Bonnba és Kiéibe. Ekként csillagvizsgálónknak már öt tudományos tisztviselője, egy idegen nyelvekben jártas adminisztratív titkára, egy mechanikusa és két altisztje van. A magyar obszervatórium 178 külföldi csillagvizsgálóval és 28 tudományos akadémiával, meg tudományos társulattal áll érintkezésben s részben csereviszonyban. Intézményünk ismertetéséhez hozzájárult az, hogy 1930-ban a nemzetközi asztronómiai egyesület Budapesten tartotta 29. kongresszusát, amelyen 16 nemzet 106 képviselője megállapította, hogy a legmostohább viszonyok között sikerült a magyar csillagászati tudományosságot nemcsak megmenteni, hanem annak számára régi csillagvizsgálónk elvesztése után modern és méltó új otthont is teremteni. Az intézet, amelyet a főváros évenként tekintélyes segélyben részesít, magára vonta Budapest közönségének az érdeklődését úgy, hogy 1930-ban az obszervatóriumot 3478 ember tekintette meg. Ezenkívül az intézet igazgatója a csillagvizsgáló barátaiból egyesületet alakított, amely magyar csillagászati almanachon kívül Stella címen negyedéves folyóiratot is ad ki. A Gyüjteményegyetem összes intézményei közül talán legtöbbet beszéltek és mégis legkevesebbet tudnak a tihanyi magyar biológiai kutatóintézetről. A XX. század tudománypolitikája szervezeti téren azt a főújítást hozta, hogy a tudományos
