Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)
1. Gróf Klebelsberg Kuno elnöki megnyitó beszéde
bírók nyerjenek a Gyüjteményegyetem tudományos tisztviselői karában alkalmazást. Másodszor pedig azt, hogy csak külföldön hosszabb tanulmányt végzett, világlátott egyének jussanak be a kultúrpolitikailag oly fontos testületbe. Az államtudományi kutatásoknak igen érdekes és vonzó tárgya lenne annak a kérdésnek a megvilágítása, hogy a törvényjavaslatokhoz eredetileg fűzött indokolásokban felállított célkitűzések, kifejezett várakozások, bejelentett átalakulások utóbb, a törvény végrehajtása rendjén mennyiben váltak be. Főleg pedig tanulságos lenne ellenőrizni azt, hogy a külön törvénnyel alkotott nagyobb intézmények mennyiben váltották be az organizátorok és kodifikátorok részéről hozzájuk fűzött reményeket. Mert a dolgok létesülésének talán legszebb és mindenesetre legérdekesebb stádiuma a tervezgetés, logikai szempontból szép művelet az indokoknak rendszeres felépítése. De mindez csak távolbanézés, afféle prognózis — a döntő nagy tényező mégis csak az élet a maga rideg, léhűtő valóságaival, amely eloszlatja a remények lenge ködképét s könyörtelenül érvényt szerez a brutális realitásoknak. A gyüjteményegyetemi gondolat és az azt megvalósító törvényjavaslat kétségtelenül kísérlet volt, egy nagyobb tudománypolitikai kísérlet, amelynek megkoncipiálásánál külföldi példákat nem követhettünk, külföldi tanulságok rendelkezésünkre nem álltak. A Gyüjteményegyetem megalapítása óta immár több mint 8 év telt el, ami már elég hosszú idő arra, hogy megállapítható legyen, bevált-e a kísérlet, valóra váltak-e azok a remények, melyeket megalkotásakor tápláltunk. Erre a kérdésre nem állításokkal és okoskodásokkal, hanem csak a tények felsorolásával szabad válaszolni. Epületek emelésével és felszerelésével, organizatórius törvények és szervezeti szabályrendeletek alkotásával az intézmények virágzásának csak külső előfeltételeit lehet megteremteni; de az így megalkotott keretet tevékenysége, munkája révén csak az ember, az egyéniség töltheti meg belső tartalommal. Elsősorban arról kell tehát számot adnunk, hogy minő eredményeket értünk el a tudósképzés, a tudományos utánpótlás biztosítása terén s ez alapon mint alakult ki a Gyüjteményegyetem tudományos tisztviselői kara. A doktori fok elnyerése és külföldi tanulmányok után immár 30-an kerültek a Gyüjteményegyetem státusába és ezenfelül a Gyüjteményegyetemnél nyert alkalmaztatás után még 20-an mentek külföldi Collegium Hungaricumba vagy kaptak kézi ösztöndíjat úgy, hogy ezidőszerint 50* ott azoknak * Az Országos Magyar Gyüjteményegyetem tisztviselői létszámában vannak alkalmazva: I. Asztalos Miklós dr- (történelem-magyar szakos, kiküldetési helye: Berlin, alkalmazási helye: Magyar Nemzeti Múzeum), 2. Balogh Jolán dr. (művészettörténelem, Róma, Orsz. Magy. Szépművészeti Múzeum), 3. Bartha Dénes dr. (zenetörténet, Berlin, Magyar Nemzeti Múzeum), 4. Csik Lajos dr. (orvos, örökléstan, Berlin, tihanyi Magyar Biológiai Kutatóintézet), 5. Csizik Nóra (grafika. Paris, Magyar Nemzeti Múzeum), 6. Deér József dr- (magyar-történelem, Bécs, Magyar Nemzeti Múzeum), 7. Dudich Endre dr- (matematika-természettudomány, Nápoly, Magyar Nemzeti Múzeum), 8. Dunst László dr. (matematika-fizika, Berlin, Csillagvizsgáló Intézet), 9. Fekete Lajos dr. (történelem-latin, Berlin, Országos Levéltár), 10. Fekete-Nagy Antal dr. (történelem, Bécs, Országos Levéltár), II. Fettich Nándor dr. (archaeológia, Berlin, Magyar Nemzeti Múzeum), 12. Genthon István dr. (művészettörlénet-archaeológia, Róma, Magyar Nemzeti Múzeum), 13. Gombosi György dr. (művészettörténelem, Róma, Orsz. Magy. Szépművészeti Múzeum), 14. Goriupp Alice dr. (magyar-német, Bécs, Magyar Nemzeti Múzeum), 15. Halász Gábor dr. (magyar-irodalomtörténe t , Paris, Magyar Nemzeti Múzeum), 16. Herzog József dr. (jogtudomány, Bécs, Országos Levéltár), 17. Horváthné Pálfy Ilona dr. (történelem-magyar, Bécs, Országos Levéltár), 18. Ha Bálint dr. (történelem-latin, Bécs, Országos Levéltár), 19. Iványi-Grünwald Béla dr. (töriénelem-magyar, Bécs, Magyar Nemzeti Múzeum), 20. Jánossy Dénes dr. (jog- és államtudomány, Bécs, Amerika, bécsi levéltári szolgálat, 21. Jónás Elemér dr. (archaeológia, Róma, Magyar Nemzeti Múzeum), 22. Kapossy János dr. (művészettörténelem, Bécs, Országos Levéltár), 23, Katona Lajos dr. (kinai-török nyelvészet. Paris, Magyar Nemzeti Múzeum), 24. Kniezsa István dr. (magyar-történelem, Berlin, Magyar Nemzeti Múzeum)
