Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)

8. Számok és dátumok a Gyüjteményegyetem 1922—30. évi történetéhez

megismerkedjenek múzeumok, hangversenyek, színházak, irodalmi, művészeti és tudományos előadások látogatása által. Ugyanebből a célból a német Schutzbund ingyen bocsátja rendelkezésükre a legnívósabb német szemléket. Ezenkívül a tagoknak mód adatik arra, hogy a tudományos gyűjteményeket Németország más városaiban is tanulmányozhassák. Erre szolgálnak a kisebb-nagyobb tanulmányi kirándulások, amelyekre részben a tudományos kutatások érdekében is szükség van. A Collegium Hungaricumot a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1925 február 11-én helyezte a Gyüjteményegyetem igazgatása alá. A Collegium benépesítésének s évi költségvetésének számszerű képét a túloldali kimutatás mutatja. A Collegium igazgatója dr. Támedly Mihály, kurátora pedig 1927-től 1930-ig dr. Gombocz Zoltán egyet-tanár, 1930 novemberétől dr. Farkas Gyula egyet-tanár. XIII. Római A Római Magyar Intézet alapját néhai Fraknói Vilmos püspök vetette meg. Magyar Az 1913, évben a Viale del Policlinico 139. alatti villáját és benne elhelyezett Intézet, könyvtárát a magyar államnak ajánlotta fel, hogy otthont biztosítson magyar-olasz történelmi kapcsolatokat tanulmányozó magyar tudósoknak. Az alapítóval egyetértésben az intézet gondozására a Magy. Tud. Akadémián külön bizottság alakult, Az intézet 1914. év őszére tervezett megnyitása azonban a háború miatt elmaradt. Az olasz kormány előzékenységéből a zár alá vett épület 1923-ban ismét átadatott rendeltetésének s ekkor dr. Gereuich Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum akkori osztályigazgatója küldetett ki az intézet megszervezésére. Egészen új helyzetet teremtett az intézet életében a külföldi magyar kollégiumokról szóló 1927. évi XIII. t.-c, mely Rómában a Gyüjteményegyetem igazgatása alá tartozó intézetet létesített. A Magy. Tud. Akadémia és a Gyüjteményegyetem között létrejött megállapodás értelmében a Fraknói által alapított Magyar Történeti Intézet az új Római Magyar Intézet szervezetébe kapcsolódik s ennek egyik osztályaként működik. Az 1927. XIII. t.-c. által létesített Római Magyar Intézet az 1928/29. tanév elején kezdte meg működését. Első évében az intézet a tudományos és művészi munkához szükséges nyugalmat nem tudta kellőképpen biztosítani, mert az intézet elhelyezésére megvásárolt Falconieii-palota átalakítási munkálatai a lakók kiköltöztetésével kapcsolatos késedelmek miatt csak 1928. október havában kezdődhettek meg s csak 1929. február havába jutott az épület lakható állapotba. Az év első felében az ösztöndíjasok kisebbik része a Fraknói-villában kapott szállást, míg nagyobbik részét bérlakásokban kellett elhelyezni. Az intézetnek négy osztálya van: I. Római Magyar Történeti Intézet, melynek tagjai történeti, művészettörténeti és archaeologiai tanulmányokat folytatnak, II. Egyházi osztály, melynek tagjai a magyar püspöki kar és egyházi rendek javaslatára nyerik ösztöndíjukat és bölcseleti, hittudományi, jogi, szentirárási és más felsőbb egyházi vagy egyéb magasabb tanulmányokkal foglalkoznak s esetleg megfelelő pápai főiskolák hallgatói, III. Művészi szakosztály, melynek tagjai festők, szobrászok, grafikusok, iparművészek, IV. Főiskolai szakosztály, melynek tagjai olasznyelvi és irodalmi vagy klasszika-filológiai tanulmányokat végeznek s rendszerint a római egyetem hallgatói. Az eredményes tudományos és művészi munka sikerét vannak hivatva biztosítani egyrészt meghívott előadók, másrészt az intézet tudományos vezetősége által tartott olasz műtörténeti, régészeti, történelmi és irodalmi előadások és szakszerű vezetések, továbbá olasz nyelvi tanfolyamok, valamint a végzett munkáról szóló rendszeres beszámolók. Az intézet rendes tagjain kívül többen folytattak az intézet támogatásával tudományos kutatásokat, vagy egyéb tanulmányokat. Ezek közül megemlítendők a perugiai nyári