Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)

8. Számok és dátumok a Gyüjteményegyetem 1922—30. évi történetéhez

A Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának az 1926. évben végre- 2/» Régészeti hajtott széttagolása folytán alakult Régészeti Osztály a tár archaeológiai anyagából ^

aztályalakult s magába foglalja az őskori, római és népvándorláskori gyűjteményeket. Az osztály új helyiségeiben már az első évben nagy erővel indult meg a munka, melynek első és legfontosabb fázisa a raktári anyag új leltározása, szakszerű rendezése és ezzel kapcsolatban a kiállítási anyag megfelelő előkészítése. Emellett fontos feladatának tekintette az osztály, az ásatások rendszeres folytatását s e tekintetben már az első évek is kiváló eredményeket hoztak. Ásatások a következő helyeken folytak: 1927-ben Zagyvapálfalván, Pusztaszentistvánházán, Bajóton, Tószegen, a herpályi dombokon, Kosd és Dömsöd községek határában, Kisárpás és Szőny területén, Kenézlőn, Ajka község mellett, 1928-ban Nagyréven, a Szeletabarlangbah, Miskolc város területén levő Avas-hegyen, Borsodon, Dömsödön, Tószegen, Lengyelen, Ószőnyön és Mosonszentjánoson, 1929-ben a miskolci Avason, Bodrogkeresztúron, Sátoraljaújhelyen, Aggteleken, Tiszapolgáron, Felsődobszán, Szőny határában, Mosonszentpéteren, Körösladányon, Cecén, Kisújszálláson, Kunhegyesen, Nagykőrösön és Iváncon. Az osztály 1927-ben új kétnyelvű kiadványsorozatot indított meg Archaeologia Hungarica címmel, mely hivatva van a hazai és külföldi szakkörökkel a magyar föld régészeti anyagát megismertetni. Az osztály gyűjteményeinek gyarapodását az alábbi táblázat mulatja: Év Őskori Római Népvándorláskori Könyvtér Év g y i i j t e m é n y Könyvtér 1927 53 88 1152 239 1928 290 255 82 250 1929 357 249 820 251 1930 259 111 524 495 Az osztály vezetője 1929 május 16-ig dr. Hillebrand Jenő igazgatóőr, ettől az időtől kezdve pedig dr. Márton Lajos nyug. múzeumi igazgatóőr mint tiszteletdíjas megbízott igazgató. A Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának 1926 nyarán történt 21c Éremtár. széttagolása után a tár mint önálló osztály kezdte meg működését. A szétválasztást követő első csonkaévet az átalakítás és rendezés munkálatai foglalták le s csak a következő évben indulhatott meg újra a tudományos munka s a gyűjtemények gyarapítására irányuló tevékenység. A tár a tudományos munkán kívül élénken résztvett az egyes szakkiállításokon részben az anyag megfelelő részének, részint másolatoknak rendelkezésre bocsátásával. A gyűjteményeket gyakran látogatták a kutatók és gyűjtők, akik itt tesznek összehasonlításokat s itt keresnek szakkönyveket. A tár tisztviselői a rendes folyómunkákon kívül igyekeztek a tudományágat irodalmilag is művelni a Magyar Numizmatikai Társulatban, az Orsz. Régészeti Társulatban stb. tartott előadásokkal s ezen társulatok kiadványaiban megjelent cikkekkel. A Numizmatikai Közlönyt a tár igazgatója szerkeszti. A tár évi javadalma oly csekély, hogy abból sem a gyűjtemény, sem a szakkönyvtár gyarapítására számottevő összeg nem volt fordítható. A gyarapodás jórésze