Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai V. füzet (Budapest, 1929)

5. 1927. évi XIII. t.-c. a külföldi magyar intézetekről és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjakról

meghallgatásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki, a szellemi és természettudományoknak megfelelően 5—5 tagból álló két szakbizottságra oszlik, amelyek a Tanács elnökének, illetőleg alelnökének vezetése alatt működnek. A szellemi tudományok szakbizottságát művészeti kérdések tárgyalásakor két művész egészíti ki. Az albizottságok az ügyeket szakszerűen előkészítik s az intéző bizottság illetékes szakbizottsága dönt. Az intéző bizottság az általános érdekű ügyeket a két szakbizottság együttes ülésén tárgyalja és dönti el. Szavazategyenlőség esetén az elnök dönt. (6) A Tanács az Országos Magyar Gyüjteményegyetem önkormányzatának részese és annak révén az 1923. évi I. t.-c. 4. §-ában megállapított bírói jogvédelem rá is kiterjed. Elnöke és alelnöke tagja a Gyüjteményegyetem tanácsának. Az ösztöndíj-tanács működésével kapcsolatos írásbeli teendőket az Országos Magyar Gyüjteményegyetem személyzete látja el. 5. §. Az ösztöndíjakra való jelölés. (1) A vallás- és közoktatásügyi miniszter megállapítja, hogy a következő költségvetési évben az 1. §-ban megjelölt forrásokból előreláthatólag hány és milyen ösztöndíjállomás és kutatási segélyekre milyen összeg és ezekből mennyi fog a szellemi és mennyi a természettudományok, valamint mennyi a művészetek művelőinek rendelkezésre állni és ezt, valamint a megállapított tudomány- és művészetpolitikai szükségletet legkésőbb március hó végéig közli az ösztöndíj­tanács elnökével, aki az ösztöndíjállomásokra nyilvános pályázatot hirdet. Az ösztön­díj elnyerését az ösztöndíjtanács versenyvizsga letételétől is függővé teheti. Ebben az esetben a vizsga szervezésére vonatkozólag szabályzatot alkot, amelyet a vallas­es közoktatásügyi miniszter hagy jóvá. Az Országos Magyar Gyüjteményegyetem tudományos tisztviselőinek legalább 5°/ 0-a részére minden évben ösztöndíj biztosítandó. (2) Az egyetemek és főiskolák, illetőleg az Országos Magyar Gyüjtemény­egyetem Tanácsa, vagy az Országos Természettudományi Tanács által minősített pályázók közül az ösztöndíjtanács jelöli ki azokat, akiket a vallás- és közoktatásügyi miniszternek indokolt javaslattal az ösztöndíj adományozására előterjeszt. A vallas­es közoktatásügyi miniszter a javaslat felett határoz, a jelöltekkel szemben azonban csak a visszautasítás joga illeti meg. (3) Az ösztöndíj meghatározott időre, egyszerre legfeljebb egy évre engedé­lyezendő, de évről-évre meghosszabbítható. Az ösztöndíj indokolt esetben meg­vonható. (4) A kutatási segélyek esetről-esetre, a szükség és a fedezet szerint az ösztöndíjadományozási eljárás szerint adományozhatok. 6. §. Az ösztöndíjakkal kapcsolatos előnyök és kötelességek. (1) Azok az ifjak, akik a tudományos ösztöndíjra méltóknak bizonyultak, az állami szolgálatban való alkalmazásnál előnyben részesítendők. (2) Az egyetemi tanulmányok befejezését követő képesítő oklevél megszerzése után ösztöndíj élvezetében töltött idő az állami szolgálatba beszámítandó, ha a kinevezés az ösztöndíj élvezetét nyomban, vagy legfeljebb két év megszakítással követi. (3) Az ösztöndíjban, vagy kutatási segélyben részesített tartozik: a) tanulmányai, vagy kutatása eredményéről az ösztöndíj vagy segély lejártakor az ösztöndíj-tanácsnak beszámoló jelentést tenni;

Next

/
Oldalképek
Tartalom