Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai V. füzet (Budapest, 1929)

5. 1927. évi XIII. t.-c. a külföldi magyar intézetekről és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjakról

(2) A fennálló és a jövőben szervezendő külföldi magyar intézetek az Országos Magyar Gyüjteményegyetem hatósága alá helyeztetnek és onnan csak törvényes rendelkezéssel vonhatók ki. Ez a rendelkezés nem érinti a Magyar Történelmi Társulat és az Országos Magyar Gyüjteményegyetem közt a Bécsi Magyar Történeti intézetre vonatkozólag fennálló, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Magyar Gyüjteményegyetem közt a Római Magyar Történeti Intézetre vonatkozólag kötendő szerződés rendelkezéseit. Az állam az intézetek céljára ingatlanokat is szerezhet, amelyek az Országos Magyar Gyüjteményegyetem nevére telekkönyvezendők. (3) A törvényhozás tudomásul veszi, hogy a) Bécsben a m. kir. tiszti testőrségnek a VII., Museum-Strasse 7. szám alatti és a vallás- és közoktatásügyi miniszter által megszerzett palotája a bécsi magyar intézet célját szolgálja; b) Berlinben a N. W. 7. Dorotheen-Strasse 2. számú palotát a vallás- és közoktatásügyi miniszter a berlini magyar intézet céljára megvásárolta. Felhatalmazást ad továbbá a törvényhozás arra, hogy c) Rómában a vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1927/28. évi kezelés terhére római magyar intézet létesítésére ingatlant szerezhessen; d) Zürichben a pénzügyminiszter által vásárolt épületben a zürichi magyar intézet céljaira alkalmas helyiségek a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezésére bocsáttassanak. A paloták, illetve helyiségek ( d) pont) a vallás- és közoktatásügyi miniszter fennhatósága alól nem vonhatók ki és csupán közművelődési célokra használhatók fel. (4) Az intézetek élén az államfő, illetőleg a vallás- és közoktatásügyi miniszter által alkalmazott igazgató áll. Ha valamely államban több magyar intézet (tudományos kutató intézet, művészképző intézet és főiskolai kollégium) van, azok együttesen alkotják a külföldi magyar intézetet (Collegium Hungaricum) és az ilyen összintézmény élére az államfő a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a kiváló tudományos tekintéllyel bíró férfiak sorából kurátort állíthat. (5) A külföldi magyar intézeteknek az állami költségvetés terhére rendszeresített állást betöltő személyzete (igazgatók, tudományos és közigazgatási tisztviselők, altisztek stb.) az Országos Magyar Gyüjteményegyetem személyzetének létszámába tartozik. A külföldi magyar intézetek évi költségvetését a vallás- és közoktatásügyi miniszter az Országos Magyar Gyüjteményegyetem tanácsának javaslatára állapítja meg. A hatósága alá helyezett intézmények számára az Országos Magyar Gyüjteményegyetem az 1922. évi XIX. t.-c. értelmében szabályrendeleteket alkot, amelyek érvényességéhez a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyása szükséges. E szervezeti szabályzatok állapítják meg a kurátorok és az igazgatók hatáskörét is. A külföldi magyar intézeteknek kurátorai és igazgatói, ha magyar állampolgárok, az Országos Magyar Gyüjteményegyetem tanácsának hivatalból tagjai. 3. §. Az ösztöndíj-tanács felállítása. A magyar tudós, művész és szakemberképzés egységes és tervszerű irányításának biztosítása végett ösztöndíj-tanácsot kell létesíteni, amelynek feladata, hogy 1. állandóan figyelemmel kísérje a tudományágak művelőinek megoszlását mind a szellemi, mind a természettudományok terén s a vallás- és közoktatásügyi vagy más érdekelt miniszternek jelentést tegyen arról, hogy mely tudományágakban van hiány;