Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai V. füzet (Budapest, 1929)

2. Dr. Petrovics Elek, az Orsz. Magy. Szépművészeti Múzeum főigazgatója, ügyvezető-alelnöki beszámolóbeszéde

Igazgató-tanácsunk az 1929/30. évi költségvetés tervezetét őnagyrnéltósága elnökletével és kezdeményezésére úgy állapította meg, hogy tudományos javadalmunk összege körülbelül ötszörösét tegye ki a mostaninak, vagyis olyan összeget, amely messze elmarad ugyan a mult mögött, de igen számottevő haladást jelent a mai helyzethez képest. A gond és nélkülözés hosszú évei után rendkívüli könnyebbedést jelentene ez az emelés, új kedvet és bizalmat öntene belénk, s okos felhasználás mellett lehetségessé tenné gyűjteményeink legfontosabb szükségleteinek kielégítését. Bízva-bízunk benne, hogy várakozásunk valósággá válik, s közgyűjteményeinkre, amelyeknek mintegy 12 év óta nem volt rendszeresen megállapított, komoly szerzési javadalmuk, jobb napok derülnek. Nem hihetjük, hogy midőn szellemi helyzetünkért folyik a harc, pénzügyi okokon éppen a hazai közgyűjtemények sorsa dőljön meg, azoké az intézeteké, amelyek a tudomány és művészet elismert régi hajlékai, s amelyeknek éppen a gyűjtésben nemcsak nemzeti, hanem úgyszólván világhivatásuk van, mert a magyar föld, a magyar mult, a magyar művészet értékeinek egyedüli gyüjtőállomásai s így a kultúra munkafelosztásában pótolhatatlan és senki mással meg nem osztható küldetést teljesítenek. Hittel és bizalommal várjuk tehát a jövő fejleményeit, s egyelőre forduljunk még vissza néhány percre azokhoz az eseményekhez, amelyek a mult ciklusban befejezéshez vagy legalább nyugvóponthoz jutottak. Már két évvel ezelőtt jeleztem, hogy valószínűleg ebben a ciklusban fog eldőlni azoknak a tárgyalásoknak sorsa, amelyeket az Ausztriától igényelt múzeumi és könyvtári . anyagok ügyében folytattunk. Ez a várakozás be is teljesedett. A tárgyalások, miután 5 évig voltak folyamatban, megegyezéssel végződtek, amelyet formaszerű megállapodásba foglaltunk, s amelyet a magyar és osztrák kormányképviselők már alá is írtak. E megállapodás azonban egyelőre csak feltételes és véglegessé csak abban az esetben válik, ha a monarchia felbomláséval kapcsolatos összes egyéb kérdésekben is sikerül Ausztriával megegyeznünk. A megállapodás tartalmát ezért nem lehet tárgyalnom, s mint ügyünk magyar referensének legyen szabad csupán annyit mondanom, hogy lelkiismeretesen igyekeztünk elérni annyit, amennyit a körülmények engedtek. Viszont semmi okunk sem lenne az aggodalomra abban az esetben sem, ha az általános pénzügyi tárgyalások meghiúsulnának és ezzel a mi ügyünk is bírói fórum elé kerülne, sőt igényeink jogosságának tudatában minden okunk megvan rá, hogy teljes bizalommal nézzünk ebben az esetben is a kérdés jövő sorsa elé. Fontos intézkedések történtek annak a fejedelmi adománynak átvétele és kezelése tekintetében, amelyről elődöm két évvel ezelőtt számolt be erről a helyről. Özv. gróf Apponyi Sándorné, született Esterházy Alexandra grófnőnek nagyszerű adományát értem, aki férjétől Örökségképen reászállott egész ingó és ingatlan vagyonát a Gyűjtemény egyetemnek adományozta abból a célból, hogy mint alapítvány a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának és Régiségtárának gyarapítását szolgálja. Az alapítványi birtok tulajdonba vétele megtörtént, az alapítvány szabályzatát elkészítettük, s a birtok kezelésének irányítására a Gyüjteményegyetem tanácsának keretében alapítványi igazgatóságot szerveztünk, amely a közalapítványi kir. ügyigazgatóság és gazdasági szakférfiak közreműködésével intézi az alapítvány ügyeinek központi vezetését. Az egyes intézetek fejlődése, tudományos és muzeális tevékenysége, amely intézményünk keretét élettel kitölti, nem tárgya az ügyvezetésről szóló jelentésnek,